A kiadásokat illetően azonban az ÁSZ úgy látja: bár itt is vannak kockázatot, fegyelmezett, szigorú gazdálkodással a törvényben maghatározott szint körül tarthatók. A hétfőn nyilvánosságra hozott jelentés szerint az áfa és a jövedéki adó bevétele a kormányzati prognózisnál összesen 48-67 milliárd forinttal lehet kevesebb, míg társasági adóból, hitelintézeti járadékból, evából, regisztrációs adóból a bevétel 63-81 milliárddal maradhat el a prognózistól.

Az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések megvalósulása szintén magas kockázatú az ÁSZ szerint, a valószínűsíthető bevételkiesés legalább 20-25 milliárd forint, míg a vagyonadó részleges hatályon kívül helyezése további 49 milliárd forint bevételkiesést jelent.
   
Az ÁSZ úgy ítéli meg, hogy a központi költségvetés prognosztizált  pénzforgalmi szemléletű hiányának teljesülése még változatlan kiadási főösszeg mellett is kockázatos. Az ÁSZ célszerűnek tartaná, hogy a tartalékok (általános tartalék, céltartalék, stabilitási tartalék) előirányzott 188,9 milliárd forint összegéből a  − 2010. március 5-i adatok szerint − még rendelkezésre álló, 143,8 milliárd forint az év hátralévő részében ne kerüljön felhasználásra, amely így a központi költségvetés várhatóan kieső bevételeinek "pótlására" szolgálhat. A fejezeti tartalékokat (13,5 milliárd forint) pedig a gazdasági folyamatok ismeretében használják fel.

Az ÁSZ bírálja, hogy bár az államháztartás egészéről kell a jelentést elkészíteni, ennek a követelménynek a  rendelkezésre bocsátott anyagok nem tesznek eleget, mivel az önkormányzati alrendszer adatait nem tartalmazzák sem a vagyoni, sem a pénzügyi helyzetre vonatkozóan. A rendelkezésre bocsátott anyagokban szereplő, állami vagyonnal kapcsolatos kimutatásokban megjelenő adatok megbízhatósága sem biztosított a számvevők szerint, mivel az MNV Zrt. pénzügyi és vagyonnyilvántartása 2008-ban sem volt egységes, teljes körű és megbízható.
 
A 2010-es pénzpiaci folyamatok várakozásoknak megfelelő alakulása esetén,  elkerülhető az 50 milliárd forint összegű kamatkockázati tartalék felhasználása, de itt is látnak kockázatokat a számvevők. Arra is figyelmeztetnek, hogy bár a PM a nemzetközi hitelcsomagból további lehívásokat nem tervez, azonban a pénzpiaci helyzet kedvezőtlen alakulása esetén  szükségessé válhat a hitelcsomag fel nem használt teljes összegének, vagy egy részének lehívása.

Az állami kezesség jellegéből adódóan az előirányzat és a prognózis nagyfokú bizonytalanságot hordoz. A prognosztizált összegtől 3-4 milliárd forinttal magasabb kifizetés valószínűsíthető.

Kritikával illeti az ÁSZ, hogy a helyi önkormányzati alrendszer eladósodásáról a PM jelentés nem tesz említést. Az 1 000 milliárd forint összegű adósságállomány, ezen belül a kötvénykibocsátással járó hosszú lejáratú kötelezettségek teljesítése az érintett önkormányzatoknál, különösen a megyeieknél (megfelelő saját forrás hiányában) a gazdálkodást − ebből következően a közfeladat-ellátást − a következő években ellehetetlenítheti.
 
Különösen a megyei önkormányzatoknál aligha lesz elkerülhető a kormányzati segítség. A kötvénykibocsátásból származó betétállomány felhasználása az államháztartási hiánycél teljesítését  veszélyeztetheti az elkövetkező években. Veszélyforrást jelentenek az önkormányzati kezességvállalások, amelyeket indokolt lenne országosan és önkormányzat típusonként bemutatni − jegyzi meg a jelentés. Az önkormányzatok egészére nézve a PPP-konstrukcióban megvalósult önkormányzati beruházásokból fakadó kötelezettségek, következésképp azok kockázatai sem ismertek − hívja fel a figyelmet az ÁSZ.

A számvevők hiányolják  a fejezetek későbbi éveket terhelő kötelezettségvállalásainak bemutatását is. A PM szempontrendszere ugyanis nem tartalmazta többek között a 2010-et követő évekre vonatkozó kötelezettségvállalások nagyságrendjét, a céltartalék terhére benyújtott többletigényeket, a követelések és kötelezettségek teljes körű bemutatását. Ráadásul az előző évhez hasonlóan, többszöri kérésük ellenére az idén sem álltak rendelkezésre a 2000-es sorszámú kormányhatározatok.