A felmérést még azelőtt végezték el, hogy ismertté vált volna a bolgár döntés az ERM-2 rendszerbe való belépés elhalasztásáról a vártnál magasabb államháztartási hiány miatt, illetve a lengyel jegybank beavatkozása a zloty erősödésének megakadályozására. Ezek hatása azonban elemzői vélemények szerint átmeneti, a térségbeli devizák árfolyam alakulását hosszabb távon nem befolyásolja. A lenyel zloty és a román lej 12 havi távlatban 3 százalék körül erősödhet (péntek délelőtti árfolyamukhoz képest), a cseh korona pedig egy százalék körüli erősödést érhet el.

A felmérés eredménye alapján a zloty célárfolyama 3,75-ös euró árfolyamról 3,72-re, a lej célárfolyama 4,05-ös euró jegyzésről 4,0-ra, a cseh korona célárfolyama 25-ös euró jegyzésről 24,85-re, a forinté pedig 265,30-ról 265,00-re módosult 12 havi távlatban. A felmérés egyben megállapítja, hogy a gyengébben teljesítő devizák, a forint és a lej jövőre már felzárkózhat a zloty és a cseh korona mögé. A világgazdasági válság súlyosabban érintette a magyar és a román gazdaságot térségbeli társainál, IMF-támogatás igénybe vételére kényszerítve a két országot.

A térségbeli devizák árfolyamai, tőzsdeindexei és kötvényárai emelkedtek az idén és az elemzők egybehangzó véleménye szerint további erősödési potenciállal rendelkeznek – a görög adósságszolgálati válság átmeneti visszatartó hatásával együtt is. Az elemzők szerint a forint árfolyamára kockázatot jelent a – választásokon várhatóan győztes – Fidesz terve a költségvetési deficit cél megemelésére. A forint azonban ezzel együtt is stabilan tarthatja árfolyamát a 270-es euró jegyzés környékén az elkövetkező hat hónapban. A magyar és a román jegybank a várakozások szerint tovább csökkenti alapkamatát az idén, de az állampapír hozamok még így is messze a cseh hozamok felett vonzóak maradnak a befektetők számára.