A magyar lakáspiac tavaly érte el a mélypontot. A gazdasági válság miatt sokan elhalasztották lakásvásárlási szándékukat vagy le is mondtak róla. A lakásvásárlásba mégis belevágók sokkal óvatósabbá váltak, inkább az olcsóbb és kisebb használt lakásokat keresik – mondta a hvg.hu-nak Valkó Dávid, az Otthon Centrum elemzője. A befektetési célú lakásvásárlás visszaszorult, mostanság sokkal inkább az otthonteremtés céljával  vásárolnak lakásokat az emberek. Az első lakásra vágyó fiatalok pedig sokszor inkább az albérletet választják és elhalasztják a vásárlást.

Szigor a köbön

A bizonytalanság mellett az elmúlt másfél évben a lakossági hitelezés szigorodása is visszavetette a lakásvásárlási kedvet. „Az állami lakástámogatás jelentősen összezsugorodott, így csak egy nagyon szűk réteg juthat hozzá“ – magyarázta a hvg.hu-nak Bánfalvi László, az Otthon Centrum hitelközvetítési üzletágát is működtető HC Központ Kft ügyvezető igazgatója. Az idén márciusban bevezetett kormányzati hitelszigorítások miatt az alacsony jövedelműek, a nem bejelentett foglalkoztatottak és a kistelepülésen élők szorulnak ki a hitelfelvételből.

Júniusban pedig újabb szigorítás lép életbe, amellyel lényegében kiesnek a hitelezhetőségi körből a jövedelem nélküliek, a bejelentett jövedelem nélkül foglalkoztatottak, vagy akiknek nagyon alacsony a hivatalos jövedelmük, mert például részmunkaidősök, vagy a munkaadójuk nem jelenti be őket teljes összegre. Ugyanígy, az amúgy is szigorodó banki kockázati listán előkelő helyen szereplő kistelepüléseken élők is kieshetnek a hitelezettek köréből.

Mélyponton a lakáshitelpiac

Mindezek alapján nem csoda, hogy mélypontra került a hitelfelvételi hajlandóság is. A hvg.hu által megkérdezett bankok válaszaiból kiderült, hogy az idei első negyedévben is folytatódott a lakáshitel-igénylések számának csökkenése. Idén ráadásul a tavalyi év első felében a kiegészítő kamattámogatásos hitelek bejelentett megszüntetése miatt előrehozott hitelfelvételektől várt növekedés is elmaradt, az ügyfelek igyekeztek ugyan előrehozni a vásárlásaikat, de ennek mértéke meg sem közelíti az előző évit – magyarázták az Erste Banknál. Az OTP szerint a hitelfelvételi hajlandóságot leginkább a munkahely elvesztésétől, a háztartások szabadon elkölthető jövedelmének csökkenésétől való félelem mérsékli. A lakáshitelek esetén szükséges minimum 25 százalékos önerő feltétele is szűkíti a lakásvásárlást tervezők körét.

Ráadásul a korábbinál jóval kisebb összegű hitelt akarnak vagy tudnak felvenni az emberek. Az Erste Banknál is érezhető tendencia, hogy amíg a válság előtt az ügyfelek jellemzően felvették a maximális hitelösszeget, és inkább a rendelkezésre álló készpénzüket tartalékolták, addig most a lehető legkisebb összegű hitelt veszik fel az eladósodás csökkentése érdekében. Az átlagos hitelösszeg a 2008-as 9,1 millió forintról mára 6,7 millió forintra csökkent az Erste Banknál. A CIB Banknál is csökkent az átlagos hitelösszeg, amely jelenleg  4-5 millió forint körül alakul.

A forinthitel a sláger

Az általános hitelezési szigorodás mellett a gazdasági válság egy másik hozománya a lakáshitelek devizanem szerinti hangsúlyeltolódása. A tavalyi év második felében újra beindult a piaci alapú forinthitelek kereslete, azt követően, hogy egyre több bank kínálatában jelentek meg vonzó konstrukciók, egyre csökkenő kamatokkal. A CIB Banknál például a gazdasági válság kitörése előtt, a folyósított lakáshitelek mindössze 4-5 százaléka volt forintalapú, tavaly év végén viszont már 40 százalék. A forinthitelek aránya a teljes hitelportfolión belül fokozatosan növekszik az Erste Banknál is, ez azonban a pénzintézet szerint azért ilyen látványos, mert az eddig domináló devizahitelek felvétele jelentősen csökkent. A forinthitelek aránya szektorszinten jelenleg meghaladja a 20 százalékot, és folyamatosan növekszik, az Erste Bank várakozásai szerint az év második felére ez az arány meghaladja majd az 50 százalékot.

Hasonlóképpen mára minden nagybank kínál újra euróalapú jelzáloghiteleket, s ezek kamata közelít a svájci frank szintjéhez. A bankok már tavaly májusban elkezdték leszorítani az euróalapú lakáshitelek kamatait – mondja Bánfalvi László. Az átlagos ráta 2009 decemberében 7,65 százalékon állt. Az MNB statisztikája szerint forinthiteleknél hasonló a tendencia; itt 9,16 százalék volt az átlagos ráta tavaly év végén. Az OCHC szerint a történelmi mélypontjára süllyedő jegybanki alapkamat tovább fogja segíteni a forinthitelek terjedését, és várhatóan egyre több bank és pénzintézet kínálatában fog szerepelni kedvező forinthitel, ami a hitelfelvevők számára előnyös versenyhelyzetet teremt.

Nyomott árak?

A lakásárak sem csökkentek annyira, hogy felpörgessék a vásárlási kedvet. Az átlagárakban ugyan 2009 második félévétől csökkenő tendencia indult el, ám 2010-ben már stagnálásra lehet számítani. Ráádásul az egyes lakástípusoknál és az ország különböző részein eltérően mozogtak az árak. Az Otthon Centrum értékesítési adataiból az derül ki, hogy Budapesten leginkább a panellakások ára csökkent: 2009 januárjában az átlagos négyzetméterár 188 ezer forint volt, amely novemberre 169 ezerre csökkent. A fővárosi téglalakások négyzetméterenkénti ára ugyanebben az időtávban 316 ezer forintról 297 ezerre mérséklődött. A budapesti és az agglomerációs családi házak ára pedig még emelkedett is. A téglalakásárak országos szinten a 2009. januári 319 ezer forintról novemberre 270 ezerre csökkentek, de aztán az idén márciusra 291 ezerre emelkedtek. „Tömegesen nem jellemző a kényszereladás, vagyis az, hogy csak nagy árengedményel tudják eladni lakásukat az emberek, ezért a lakásárak látványos csökkenése nem mutatkozik meg az átlagárakban“ – hangsúlyozta Valkó Dávid.

Az elmaradó kereslet a lakásépítési kedvet is visszavetette, aminek nagy része volt az építőipar padlóra kerülésében. Az építőipar teljesítménye tavaly a 2002-es szintre süllyedt, s a legnagyobb visszaesés a lakásépítésben mutatkozik meg: a használatba vett új lakások száma 2009-ben 11,3 százalékkal, 32 ezerre csökkent. A szakértők szerint a lakásépítések – néhány projekt kivételével – gyakorlatilag leálltak. Ám ez még nem a lejtő alja, hiszen 2009-ben 35 százalékkal kevesebb új építési engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. Ez a további visszaesés az idei statisztikákban mutatkozik majd meg.  Januárban például már 3800 megépült új lakásra nem találtak vevőt Budapesten, az eladatlan új ingatlanok száma nyárra várhatóan eléri a 4500-at, ám ennél feljebb valószínűleg nem megy – magyarázta a hvg.hu-nak Valkó Dávid.

Új lakások dömpingben

Valkó Dávid szerint 2010 végére a legkeresettebb területeken, 2011-2012-ben már általánosságban is hiány mutatkozik majd az új lakások szegmensében, s ha az általános gazdasági fellendülés is beindul, akkor várhatóan a beruházók is aktivizálódnak. Addig is az idén minimálisan bővülő forgalomra számít az Otthon Centrum a magyar lakáspiacon. A cég Lakáspiaci Monitor jelentéséből az derül ki, hogy a tavalyi mélypont után, 2010-ben már mintegy 5 százalékos bővülés várható a szektorban. Valkó Dávid szerint márciusban – a hitelszigorítások ellenére – már érezhetők voltak ennek jelei, de igazából csak a második félévétől számítanak a lakásvásárlási hajlandóság fokozódására.

A lakáspiac pangásából azonban akár még hasznot is húzhatnak a vásárlók, pláne a nagyobb készpénzzel rendelkezők, hiszen egyre több beruházói és banki akció próbálja ösztönözni a lakásvásárlást. A lakást vásárolni szándékozók figyelmét például az eladatlan új lakásokra hívják fel a szakértők, amelyeket 5-15 százalékos valós árengedménnyel lehet mostanság megvásárolni, míg korábban legfeljebb autóbeállóval vagy beépített konyhabútorral csábították a vevőket.

Ösztönző akciók

Egyre több ingatlanfejlesztő áll elő például a hitelfelvétel nehézségeit kiküszöbölő értékesítés-ösztönző módszerekkel, ilyen például az opciós vásárlást biztosító előszerződés – mondja Valkó Dávid.  Ebben a konstrukcióban a vevő 15-20 százalékot fizet be az elején, de a lakást csak egy-két év múlva veszi meg teljes egészében, addig havi bérleti díjat fizet. A fejlesztők egy része a havidíjat később beszámíta a vételárba, mások viszon nem. Így a vásárlónak nem kell kedvezőtlenebb kondiciók mellett hitelt felvenni, mint amilyenekre néhány év múlva számíthat, s nem kell azonnal, nyomott áron eladnia régi lakását vagy éppen albérletet fizetnie, emellett az illetéket is csak évek múlva kell kipengetnie.

Ráadásul úgy tűnik, hogy a bankok is megélegelték már a lakáshitel-állományuk folyamatos csökkenését. Bánfalvi László szerint számos jel arra mutat, hogy a bankok már a következő 1-1,5 hónapban enyhíteni fognak a szigoron és kedvezőbb kontrukciókkal állnak elő a hitelkihelyezés növelése érdekében. Az egyik bank egy hete már olyan euróalapú hitelkonstrukcióval állt elő, amely már vetekszik a válság előtti svájci frank alapú termékekkel. A szakember szerint az enyhítések során várhatóan nem csak különféle díjak elengedésével és alacsonyabb kamatokkal csábítják majd a hitelfelvevőket, hanem olyan intézkedésekkel is, amelyek bizonyos rétegek számára megkönnyítik a hitelfelvételt. A szakember azonban felhívja a figyelmet, hogy a kisebb jövedelműek lehetőleg még a június 11-én életbe lépő újabb szigorítások előtt vegyék fel a tervezett lakáshitelt.