A példátlan nagyságú összegről szóló döntés az euró elleni spekulációs támadások elhárítását célozza. A csomag részben hitelről, részben hitelgaranciáról szól. Az 500 milliárd euró uniós kötelezettségvállalásban tehát nincs benne az a hitelkeret, amelyre szükség esetén - vagyis ha fizetési gondjai támadnának az eurózóna valamelyik országának - a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) számítana az Európai Unió. Az IMF állítólag készségét nyilvánította a közreműködésre.

Az IMF-pénz Elena Salgado spanyol gazdasági és pénzügyminiszter közlése szerint további 250 milliárd eurót - előzőleg még 220 milliárd eurót jelentettek be, amit később korrigáltak - jelenthet, vagyis összesen 750 milliárdos lenne a teljes mentőcsomag értéke. A megbeszélésekről vasárnap késő este kiszivárgott hírek arról szóltak, hogy a németek még "csak" mintegy 100 milliárd eurónyi IMF-pénzkerettel számoltak volna, de végül az EU-IMF relációban a kétharmad-egyharmad arány alakult ki.

Az 500 milliárd úgy tevődik össze, hogy 50 milliárdról 110 milliárdra - vagyis 60 milliárddal - növelik azt a hitelkeretet, amely eddig csupán az eurózónán kívüli uniós tagállamok megsegítésére szolgált az Európai Bizottság mint hitelfelvevő közreműködése révén, de ezentúl a közös pénzzel fizető országok is részesedhetnének belőle. A további 440 milliárdot a 16 tagú euróövezet országai bilaterális hitelgarancia formájában bocsátanák rendelkezésre, három éves futamidővel. Mindezeken felül - közölte Olli Rehn pénzügyi EU-biztos - az Európai Központi Bank is hozzá kíván járulni az esetleg bajba kerülő eurózóna-országok pénzügyi mentőhálójának megerősítéséhez.

A megállapodás Rehn szerint azt tanúsítja, hogy megvédik az eurót, "kerüljön az bármennyibe". A mentőmechanizmus a tagországok reményei szerint megakadályozhatja, hogy a görög pénzügyi válság az euróövezet más országaira is átterjedjen.

A mintegy 11 órán át tartott tanácskozás versenyt futott az idővel, hogy a megállapodást még a főbb ázsiai piacok nyitása előtt elérjék, és azoknak pozitív üzenetet küldjenek. Salgado megfogalmazása szerint a konkrét cél az euróövezetet stabilizáló mechanizmus megteremtése, az általános cél pedig az európai pénzügyi stabilitás biztosítása volt.

Az uniós jog általános szabályként kizárja, hogy a tagállamok másik tagállam adósságaiért helytálljanak. Van azonban egy olyan cikkely is az EU-szerződésben, amely rendkívüli körülmények között ezt lehetővé teszi, és a döntés jogi alapjául az a megállapítás szolgált, hogy most ilyen rendkívüli körülmény állt elő. Az uniós országok közös döntésével egyidejűleg a tanácskozáson további államháztartási konszolidációs intézkedésekre vállalt kötelezettséget Spanyolország és Portugália. E szóban forgó két országot emlegették a legtöbbször olyanként, amelyeket fenyeget a görög válság "fertőzésveszélye". Olli Rehn szerint a válság elleni sikeres fellépésnek a most kidolgozott mentőmechanizmus mellett fontos eleme az államháztartás megerősítése is az egyes tagországokban.

A G7 üdvözölte a döntést

A hét legfejlettebb ipari ország (G7) pénzügyi vezetői a kanadai pénzügyminisztérium honlapján közzétett közleményben üdvözölték a mentőcsomagot, ezzel elismerve, hogy szükség van a rendkívüli intézkedésre.

Németország, Kanada, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Japán támogatja az Európai Központi Banknak (EKB) az euróövezet stabilitása védelmét célzó döntéseit, és hangsúlyozza a swap devizaügyletek  felújítására vállalkozó (az amerikai jegybank szerepét betöltő) Fed, az EKB, a Bank of England és a Svájci Nemzeti Bank közötti együttműködés fontosságát.

A japán jegybank (BoJ) hétfőn jelentette be, hogy csatlakozik az öt központi bank kezdeményezéséhez, amelynek célja, hogy az európai országok könnyebben jussanak dollárhoz.