Greenpeace

A tilalom egyik élharcosa a Greenpeace környezetvédő szervezet már a kezdetektől fogva azzal érvelt, hogy a harmadik kifutópálya építése esztelen melléfogás olyankor, amikor éppen a szén-dioxid lábnyomunk csökkentésén kellene fáradoznunk.

Ez az érvelés azonban önmagában biztosan nem hatotta volna meg a beruházásban érdekelt befektetőket és politikusokat. A civil szervezetekből, a helyi lakosokat tömörítő csoportokból és az érintett települések önkormányzataiból álló szövetség azonban nagyszabású, több éven át húzódó tiltakozása végül célba ért. A tiltakozás fontos lépése volt a Greenpeace által beindított Airplot („repülőtelek”) kampány, amelynek során a bővítés által érintett területen a szimpatizánsok haszonélvezeti jogot vásároltak a beruházás megakadályozása érdekében.

Stoll Barbara, a Greenpeace magyar kampányfelelőse egyike azoknak a telektulajdonosoknak, akik akinek sikerült a bővítést megtorpedózniuk. Szerinte a bővítés megakadályozása azért volt különösen fontos, mert „a repülésből származó éves szén-dioxid emisszió 11,7 millió tonnával emelkedne csak a Heathrow bővítésének hatására, ami – összehasonlításképpen – megközelíti a 40 millió lakosú Kenya teljes éves szén-dioxid kibocsátását”.

A legmegdöbbentőbb mégis az, hogy a Heathrow-ra érkező, és az onnan induló gépeknek a nagy része korántsem repül teljes kihasználtság mellett – állítja a Greenpeace, sőt ezt a problémát nem is próbálják orvosolni. A Delta, valamint a British Airways is azok közé a légitársaságok közé tartozik, amelyek szándékosan repültek üres gépekkel, hogy ne veszítsék el a helyüket a Heathrow-n – mondják a környezetvédők. A „ghost-flights”-ra (azaz a szellemjáratokra) keresztelt jelenség, problémája egyébként nem korlátozódik a Heathrowra, számos repülőtéren meghatározó részük van a forgalomban.

Arra az esetre, ha az események nem vettek volna ilyen szerencsés fordulatot, a „repülőtelkesek” további akciókkal készültek, ezek megvalósítását azonban már nem tervezik. Végszükség esetén a telken például egy lebomló és környezetkímélő anyagokból épült, és növényzettel fedett erődöt építettek volna, amely erőszakkal is nehezen lett volna lerombolható, és jól kifejezte volna a helyi lakosok békés ellenállását a repülőtér építésével járó rombolással szemben – közölte a Greenpeace.

Szerintük bár a repülőterek bővítésének trendje világszerte erősödik, a mostani sikeres fordulat mégis sokat lendít az elszabaduló éghajlatváltozás ellen folytatott egyre élesedő küzdelemben, s végre igen magas szinten ismerték el, hogy a légi közlekedés különösen és aránytalan módon járul hozzá az ember okozta éghajlatváltozáshoz. „Ez fontos figyelmeztetés a tervbe vett hazai repülőterek engedélyezői, és minden repülőgéppel közlekedő számára” – mondta Stoll Barbara.