A volt pénzügyminiszter Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár szombati bejelentésére reagált, aki a gazdasági tényfeltáró bizottság részjelentését ismertette. Varga Mihály ugyanis arra a kérdésre, hogy csődközeli-e a magyar gazdaság helyzete, azt válaszolta: a helyzet konszolidált, a tervezett 3,8 százalékos hiány mértéke tartható, de ehhez a kormánynak intézkedéseket kell hoznia.

Oszkó Péter ugyanakkor visszautasította az államtitkárnak azt a kijelentését, hogy a 2010-es költségvetésben több adat nagyságrenddel tér el a valóságtól, azaz nem igaz a büdzsé több tétele. A volt pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a költségvetés egyenlegét érintő kockázatokról részletesen beszámolt, azok kezelésének módját is a legtöbb esetben kidolgozta az előző kormány. A költségvetésben elkülönített tartalékok erre elegendőek is.

A részleteket elemezve kiemelte: valótlan az állítás, hogy a Magyar Fejlesztési Banknál, illetve a Hitelgarancia Rt.-nél 100 milliárd forint nagyságrendű veszteséggel kellene számolni. A kormányváltás előtt az MFB-t átvilágította egy neves könyvvizsgáló, s annak megállapításai szerint a bank kétes kinnlevőségei megfelelően, sőt túl is vannak fedezve tartalékokkal. A Hitelgaranciánál pedig joggal lehet számítani arra, hogy a recesszió végeztével a beváltandó vállalt garanciák mértéke csökkenni fog.

A volt pénzügyminiszter a "többszörösen lerágott csontok" közé sorolta a közlekedési vállalatok  – a BKV, a MÁV, a Malév – kiadásaira vonatkozó kijelentéseket, megismételve: a kormány döntése, hogy kívánja-e konszolidálni e társaságokat, ha igen, az természetesen növelni fogja a költségvetés kiadásait. Ezt viszont nem kell meglépni, így ez nem veszélyezteti a költségvetési hiányt.

A Varga Mihály által felsorolt adóbevételek elmaradását a költségvetési számoktól Oszkó Péter nem cáfolta, ugyanakkor kiemelte, hogy ezeket az előző kormányzat még az év elejei prognózisában bemutatta. Ez sem olyan új fejlemény, ami miatt a költségvetési hiányt módosítani kellene, és ne lenne kezelhető – tette hozzá.

A volt pénzügyminiszter szavai szerint a költségvetési szervek kiadásai a prognózisok keretein belül vannak, hála a fegyelmezett szigorú költségvetési politikának, ezt kell folytatnia a jelenlegi kormánynak is. Arra a felvetésre, hogy nem történtek strukturális változások, kijelentette: voltak ilyen intézkedései is az előző kormánynak, például a nyugdíjrendszer területén, s ennek pozitív hatása már érezhető is az idei költségvetésben. Mélyreható intézményi reformokat idő és politikai támogatottság hiányában, azonban valóban nem tudtak végrehajtani. "Ez a jelenlegi kormány feladata és lehetősége" – hangsúlyozta.