A miniszter szerint az állam hatékonyságával kapcsolatban három irányban lép a kormány. Orbán Viktor miniszterelnök bejelentésének megfelelően már dolgoznak a közszféra bérgazdálkodásának reformján, amely meghatározza a hatékony gazdálkodás irányát. A másik az, hogy a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknél kétmillió forintos bérplafont vezetnek be, a harmadik pedig a többségi állami tulajdonú cégek bértömegének 15 százalékos csökkentése.
 
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél lévő állami többségi tulajdonú cégek bértömegének csökkentéséből mintegy 48 milliárd forint megtakarítás lesz az idén a központi költségvetésben, de ebben az összegben nincs benne a MÁV-csoport bércsökkentése. A 48 milliárd forintot az MNV-nél lévő cégek 2009. évi bértömege alapján számolták. További 120 milliárd forint költségvetési megtakarítás a közszféra beszerzéseinek befagyasztásából érhető el − mondta a miniszter.

Fellegi Tamás hangsúlyozta, hogy nincs szó tömeges elbocsátásról, főleg nem óvónőkről és ápolónőkről. Kifejtette: a vezetői szinteket csökkentik és a hatékonyabb gazdálkodás feltételeit teremtik meg. Előfordulhat létszámbővítés is, például kisposták megnyitása esetén, vagy vasúti szárnyvonalakon a személyforgalom újraindításakor, de a foglalkoztatás bővülését a kis- és középvállalkozások támogatásától várják, ami a tárca elsőszámú fejlesztéspolitikai prioritása.

A közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknél, így a közszférában a bruttó bér legfeljebb kétmillió forint lehet. Számos olyan közpénzzel gazdálkodó intézmény van a Magyar Nemzeti Bankon kívül is, amelynek vezetői havonta több millió forintot keresnek − mondta. A többségi állami tulajdonú cégek közül csak a nagyoknál − például Magyar Villamos Művek, MÁV, Szerencsejáték Zrt., Magyar Posta Zrt. − marad meg testületként az igazgatóság és a felügyelőbizottság, a többinél ügydöntő felügyelőbizottság alakul. A miniszter kijelentette: a testületek szűkítése "elvi-politikai kérdés, mert az állami vagyont nem lehet klientúra-építésre felhasználni".