A befejezett lakásépítkezések száma két régióban közel felére, további háromban kétharmadára csökkent. Még inkább gyengült az építési szándék: az új engedélyezések 5 régióban felére-egyharmadára csökkentek. Csak a fővárosban kértek ugyanannyi engedélyt ebben a félévben, mint az előző év azonos időszakában.

Az új építési engedélyek éves száma 2004 óta – változó intenzitással – csökken. Az előző év azonos időszakához viszonyítva 2010 eddig eltelt negyedéveiben a visszaesés gyorsulni látszik: az első negyedévben 30, a másodikban 50 százalékos a csökkenés. A használatba vett lakások száma – szemben a 2008 és 2009 közötti növekedéssel – az első negyedévben 26, a másodikban 41 százalékkal csökkent.

Az év első hat hónapjában hozzávetőleg annyi lakást vettek használatba, mint a 2000-es évek elején, az építési konjunktúra élénkülése előtt. A válságot tehát már nem csupán az építkezési szándék fokozódó gyengülése jelzi, hanem a használatba vett lakások adatai is (egy lakóépület átlagos kivitelezési
ideje két év, az engedély kiadásától a használatbavételig pedig átlagosan 2,7 év telik el, ezért az új lakások építésének statisztikája később érzékeli a konjunktúra változását).

A legnagyobb lakásépítő település a főváros, ahol az év első felében a használatba vett lakások száma ugyan 38 százalékkal csökkent, de országos részaránya így is 30 százalék (a közép-magyarországi régióban épült a lakások 55 százaléka).

A jelentősebb építtetői csoportok részesedése azonos mértékben apadt, így – 2009 első félévhez hasonlóan – körülbelül fele-fele arányt képviselt a lakosság és a vállalkozások csoportja, míg önkormányzati lakás mindössze 14 épült (0,2 százalék).

A kivitelezésben az építőipari vállalkozások súlya tovább nőtt (arányuk már 86 százalék), miközben a lakossági házilagos kivitelezés részaránya 2 százalékponttal csökkent. A kislakások egyharmados hányada változatlannak tekinthető. Az új lakások átlagos alapterülete 92 négyzetméter, 3 négyzetméterrel nagyobb, mint 2009 első hat hónapjában.

A lakásépítések számának átlagosan egyharmados visszaesése valamennyi településtípusra érvényes, s ugyanez jellemző Közép-Magyarország, valamint Nyugat- és Dél-Dunántúl átlagára is. Ettől eltér a közép-dunántúli régió, ahol a csökkenés mértéke csak egyötödnyi, az alföldi régiókban viszont az adat
csaknem megfeleződött. Az előző év azonos időszakához képest az új engedélyek száma a Közép- és Nyugat-Dunántúlon, valamint az Észak-Alföldön csaknem egyharmadára esett vissza. A fővárosban a kiadott építési engedélyek száma az első félévben – az első negyedévi emelkedésnek köszönhetően –
stagnált, de a második negyedévben már itt is 30 százalékos csökkenés mutatkozott.

Több mint kétszer annyi, öszesen 381 új üdülőegységet vettek használatba, mint 2009 első félévében. Az új üdülők 77 négyzetméteres átlagos alapterülettel épültek. Összesen 242 üdülőépületben 288 új üdülőegység építésére kértek engedélyt, ami 56 százalékos visszaesést jelent.

Idén az első félévben 943 lakás szűnt meg, 46 százalékkal kevesebb, mint 2009 első félévében. Átlagos nagyságuk 72 négyzetméter volt. Az elsősorban avulásra és új lakás építésére visszavezethető megszűnések döntő hányada már nem a főváros, hanem a többi város lakásállományát érintette (51 négyzetméter). A szóban forgó lakások közül összesen 700 volt magántulajdonban, ebből 400 volt városi. A megszűnt önkormányzati lakások száma (146) a felét teszi ki a 2009. első félévinek.

A kiadott új építési engedélyek alapján több mint 950 ezer négyzetméter lakóépület és több mint 1 millió 560 ezer négyzetméter nem lakóépület beépítését tervezik. Ez a lakóépületek esetében 40 százalékos visszaesést jelent 2009 első félévéhez képest, a nem lakóépületeket illetően azonban a csökkenés jóval mérsékeltebb, 8 százalékos. A lakóépületek kategóriájában a legnagyobb arányú visszaesés az egylakásos lakóépületeknél tapasztalható: ebből a típusból alig fele annyi alapterületet terveznek beépíteni, mint a bázisidőszakban. A nem lakóépületek körében a tervezett kereskedelmi épületek hasznos alapterülete 55 százalékkal kisebb, mint 2009 első félévében. A mezőgazdasági és ipari épületek tervezett alapterülete 2009 első félévéhez viszonyítva nőtt, az előbbi jelentős mértékben – áll a KSH jelentésében.

Az évek óta tartó lejtmenet következtében teljesen kivérzett az ágazat, így nem csoda, hogy a szakmai vélemények szerint éppen elérkezett az ideje annak, hogy a kormány határozott lépéseket tegyen a lakásépítések élénkítésére. A hazai piac szereplői ezért is üdvözlik az új otthonteremtési elképzeléseket, egyben úgy látják, hogy állami szerepvállalás nélkül egyáltalán nem lehet talpra állítani az ágazatot – írja a hétfői Világgazdaság.

Mindazonáltal arra is figyelmeztetnek a lap beszámolója szerint, hogy a beruházások finanszírozásába a lehető legszélesebb körből kell bevonni a szükséges forrásokat. Az évi minimum negyvenezer lakás megépítését egyáltalán nem tartják irreális javaslatnak, a hazai lakásállomány méretét és színvonalát figyelembe véve ugyanis legalább ennyi új otthonra van szükség évente Magyarországon ahhoz, hogy a lakásvagyon értéke ne csökkenjen – olvasható a lapban.