A lakosság 2009 májusa óta szinte folyamatosan emelkedő, majd a választásokkal is összefüggésben az idei nyárelőre különösen sokat javuló várakozásai június legelején érték el csúcspontjukat. Ezt követően júliusban már csökkent az index értéke, majd augusztusban visszatért a júniusi szintre. Az üzleti várakozások javulása viszont júliusban és augusztusban is töretlenül folytatódott, s az index értéke így már kedvezőbb a válság kirobbanása előtti szintnél.

hvg.hu

Az üzleti szférán belül augusztusban a kereskedelmi cégek várakozása jelentősen, az iparvállalatoké kissé emelkedett, az építőipariaké és az üzleti szolgáltatóké pedig lényegében stagnált. Az iparban a következő három hónapra vonatkozó termelési kilátások és a teljes rendelésállomány megítélése jelentősebben javult az előző hónaphoz képest, a saját termelésű készletek csak kissé csökkent. Az építőipari bizalmi index értéke augusztusban – júniushoz és júliushoz hasonlóan - hibahatáron belüli mértékben csökkent, lényegében stagnált. Ebben az ágazatban az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállománynak megítélése sem változott érdemben. Augusztusban a legnagyobb mértékben a kereskedelmi várakozások váltak kedvezőbbé. Nagyot javult az eladási pozíció megítélése és a termelőknek, a nagykereskedőknek szóló megrendelésekre vonatkozó várakozások. Az átlagos készletszint is apadt kissé. A szolgáltatói szektorban az elmúlt időszak üzletmenetének megítélése és a következő három hónapra vonatkozó foglalkoztatási várakozások is romlottak.

Az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltatásokban javult a foglalkoztatási szándék. A legnagyobb javulás a szolgáltató szektorban következett be. Az iparban a létszámbővítést tervezők száma már második hónapja meghaladta az elbocsátásokat tervezőkét. A lakosság munkanélküliségtől való félelme kissé csökkent az előző hónaphoz képest. Az iparban, a kereskedelemben az áremelésre készülők aránya számottevően meghaladja az árcsökkenésre készülők arányát, a szolgáltatások területén ez a két arány nagyjából megegyezik, míg az építőiparban az árcsökkentést tervezők vannak egyértelmű többségben. A fogyasztók inflációs várakozása nem változott. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése mindegyik vizsgált ágazatban lényegesen javult. Az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltató szférában az optimisták aránya immár meghaladta a pesszimistákét, míg az építőiparban még ez utóbbiak vannak jelentős többségben.

A GKI fogyasztói bizalmi index értéke a 2009. áprilisi mélypont után markáns növekedésnek indult és egészen 2010 júniusáig töretlen javulást mutatott. Júliusban elég jelentős romlás, majd augusztusban az előző havihoz hasonló mértékű, de ellentétes irányú változás következett be. Ezzel az index értéke visszatért a júniusi értékhez, ami jelentősen meghaladta a válság előtti szintet. Augusztusban – júliustól eltérően – a fogyasztói bizalmi indexet alkotó valamennyi részmutató értékében javulás következett be a megelőző hónaphoz képest. A legnagyobb javulás a lakosság saját pénzügyi helyzetének jövőbeli megítélésében érzékelhető, de pozitív irányba mozdultak a várakozások a következő egy évben várható megtakarítási képességére vonatkozóan is.

A választásokat megelőző hónapokban a lakosság – a korábban mértnél – sokkal pozitívabb várakozásokat fogalmazott meg a jövőt illetően, mint ahogy a múltat megítélte. Ennek hatására mind a saját pénzügyi helyzet mind a gazdasági helyzet értékelésénél jelentősen eltávolodtak egymástól a múltra és a jövőre vonatkozó lakossági vélemények. Idén augusztusban – a júliusi törés után – folytatódott a jövőre vonatkozó optimista várakozások növekedése. Amíg azonban a saját pénzügyi helyzet megítélésében a várakozások továbbra is nagyobb mértékű növekedést mutatnak a múlt megítélésénél, a gazdasági helyzet esetén már megfordult ez az arány, vagyis a múltra vonatkozó adatok javulása meghaladja a várható növekedést.

A GKI konjunktúra index a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.