A közleményben a Transparency International üdvözölte, hogy a jogalkotásról szóló törvénytervezet javítani fogja a jogszabályok szakmai megalapozottságát és előrelépést jelent a jogszabályok nyilvánossága területén. Hozzáteszik, hogy társadalmi részvételről szóló törvény tervezete viszont nem mutat újszerű megoldásokat, hiszen nagyrészt most is hatályban levő szabályokat ismétel. A társadalmi részvételről szóló törvény előkészítését a téma fontosságát hangsúlyozó szimbolikus gesztusnak értékeli a nemzetközi szervezet, és egyben felhívja a figyelmet annak hiányosságaira.

A TI úgy látja, hogy a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvénytervezet legsúlyosabb hiányossága, hogy hatályon kívül helyezi az "egyébként nem jól működő lobbitörvényt, és nem kínál helyette megoldást az üzleti érdekérvényesítés átláthatóvá tételére". A szervezet álláspontja szerint a lobbitörvény hatályának kiterjesztése, valamint a végrehajtás elmulasztását szankcionáló intézkedések bevezetése, és nem a jogszabály eltörlése jelentene megoldást a közhatalmi döntéshozatalban megjelenő üzleti érdekek átláthatóvá tételére. Úgy foglalnak állást, hogy mindemellett a törvénytervezet jelen formájában lehetőséget biztosít arra, hogy a véleményező kilétét ne hozzák nyilvánosságra, ami lobbisták újabb szürke zónája számára nyit meg kapukat.

A Transparency International szerint további problémát jelent, hogy a tervezet kizárólag a miniszterek által előkészített jogszabálytervezetek véleményezésére vonatkozik, így nem minden készülő jogszabály kapcsán van lehetőség a civil vélemények megjelenítésére. Felhívják a figyelmet arra, hogy a nemzetközi szerződések és más állami szervek által előkészített jogszabályok, valamint országgyűlési képviselők vagy országgyűlési bizottságok által előkészített jogszabálytervezetek véleményezésének rendje továbbra sem megfelelően szabályozott.

Kitérnek rá, hogy sem a jogalkotásról, sem a társadalmi egyeztetésről szóló törvénytervezet nem teszi kötelezővé a jogszabályok előkészítéséhez szükséges hatástanulmányok teljes körű nyilvánosságra hozatalát. "Az intézkedés elveszi a véleményezőktől a lehetőséget az egyébként közpénzből finanszírozott tényadatok megismerésére, ami hátráltatja a hatékony szakmai munkát" – állítja a TI.

Végül annak a véleményüknek is hangot adnak, hogy a törvénytervezetek egyike sem rendelkezik fontosabb szabályaik végre nem hajtása esetén alkalmazandó szankciókról, ami - az elektronikus információszabadságról szóló törvény tapasztalatai alapján - kétségessé teszi az új törvények hatékonyságát.