szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) soron következő ülésén olyan megállapodásra kell törekedni, amelynél a minimumigény az, hogy ne csökkenjen a bérek vásárlóértékre - jelentette ki Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke.

A szövetség vezetője emlékeztetett, hogy a kormány 4,5 százalékos minimálbér-emelést javasol, amely így a jelenlegi 73 500 forintról 76 800 forintra emelkedne. Ezen túl a szakmunkás bérminimum 89 500 forintról 92 500-ra emelkedne a kormányzati javaslat alapján, ami 3,4 százalékos növekményt jelentene.

Ebben nem valószínű, hogy meg tudunk állapodni - jelezte az ASZSZ elnöke, majd hozzátette: a kormány korábban arról tájékoztatta a szakszervezeteket, hogy az ennél nagyobb mértékű emelésről az OÉT-ben fog egyeztetést kezdeményezni. Borsik János szerint ez a lépés érthetetlen és komolytalan, mivel eleve ezt a megoldást kellett volna alkalmaznia a kormányzatnak. Vélekedése szerint a másik lehetőség az lett volna, hogy a kormányzat a 4,5 százaléktól valamilyen sávhatárig tett volna egy javaslatot, az emelés mértékének megállapítását pedig a szociális partnerekre bízza.

A bértárgyalások kapcsán legalább heti rendszerességgel össze kell ülnie az OÉT-nek, hogy legyen döntés ebben ügyben - hangsúlyozta az elnök. Megfogalmazása szerint olyan megállapodást kellene megkötni a kormánnyal, amelyet a munkáltatók még ki tudnak izzadni, a szakszervezetek és az emberek pedig el tudják fogadni.  

Azzal kapcsolatban, hogy a jövő évi költségvetésben a kormány a háztartási fogyasztásban 2,5 százalékos növekedéssel számolt, Borsik János  azt mondta: ez valószínűleg "nem fog bejönni", mert azok a kedvezményezett rétegek, amelyek magas keresettel és jelentős nettó növekménnyel fognak rendelkezni, azok fogyasztási szokásai nem fognak megváltozni, inkább a felhalmozás felé fordulnak. Az alacsony keresetűek viszont nem lesznek olyan helyzetben, hogy többet fogyasszanak, amennyiben maradnak ezek a kondíciók - mutatott rá.

A vállalkozási szférában a foglalkoztatás 0,6 százalékos, tervezett bővülését Borsik János úgy kommentálta, hogy "döntés van, de nincs mögötte szakanyag". Vélekedése szerint a különadók a különböző szektorokban foglalkoztatási problémákat fognak felvetni, s az sem kizárt, hogy helyenként - költségeik csökkentésére - létszámcsökkentésre fognak javaslatokat tenni a munkáltatók.

Nem lehet az adórendszer megváltoztatásánál azt mondani, hogy senki sem fog rosszul járni, mivel ennek a mondatnak semmilyen szakmai tartalma nincs - fogalmazott Borsik János. Hozzátette: vannak olyan dolgok, amelyeket a kormány részéről "kitalálódnak", de nincs mögöttük semmilyen normarendszer; ilyen szerinte a magánnyugdíj-pénztárak ügye. 

Az ASZSZ elnöke megfogalmazása szerint ezeket az intézményeket a kormány megtámadta, mert szüksége van a 3 millió tag 2700-2800 milliárd forintjára, amit az szja-csökkentés által keletkezett lyuk betömésére használna fel.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Karrier

Béremelés 2011-ben: mire számíthatunk?

A munkaadók 45 százaléka tervezi, hogy jövőre emeli dolgozóinak bérét, átlagosan 4,9 százalékkal - derül ki a DGS Global 2011-es bértervezési felméréséből. Eszerint a megkérdezett munkáltatók 31 százaléka nem számol fizetésemeléssel, 2 százalékuk pedig valószínűleg csökkenti majd dolgozóinak bérét.

hvg.hu Vállalkozás

Új különadó minimálbérekre is

A végkielégítések különadójának módosításával együtt beterjesztett törvényjavaslat értelmében nemcsak a kétmillió feletti végkielégítéseket adóztatnák jövő januártól. A közszférában dolgozók éves jövedelmének akár 99 százalékára is kivethetnének adót.