szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A munkaadók 45 százaléka tervezi, hogy jövőre emeli dolgozóinak bérét, átlagosan 4,9 százalékkal - derül ki a DGS Global 2011-es bértervezési felméréséből. Eszerint a megkérdezett munkáltatók 31 százaléka nem számol fizetésemeléssel, 2 százalékuk pedig valószínűleg csökkenti majd dolgozóinak bérét.

A DGS Global Bértervezés 2011 elnevezésű felmérése arra kereste a választ ötszáz cégtulajdonos, vállalatvezető, pénzügyi igazgató, HR-vezető megkérdezésével, hogy milyen tényezőket vesznek figyelembe jövő évi bérpolitikájuk tervezésekor (versenytársak munkaerő-piaci helyzete, automatikus béremelés, teljesítményalapú bérezés, év végi bónuszlehetőség, egyéni és csapatmunka ösztönzése stb.). A kutatásból kiderül, hogy a megkérdezett munkaadók - akik összesen 342 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak - 45 százaléka emelni fogja dolgozóinak bérét 2011-ben. Tizenegy százalékuk azért nem tervez emelést, mert  2010-ben már megtette, 20 százalék pedig idén sem emelt és várhatóan jövőre sem fog. A felmérés hat kategóriára terjed ki: a felsővezetőkre, középvezetőkre, kereskedelmi munkaköröket betöltőkre, diplomás szakemberekre, ügyviteli munkaköröket betöltőkre és a fizikai munkakörökben dolgozókra.

A megkérdezett munkaadók 40 százaléka azt mondta, hogy emeli felsővezetőinek fizetését jövőre (7 százalékkal többen nyilatkoztak így, mint tavaly), 34 százalék viszont nem számol emeléssel. Tervezett bércsökkentésről a megkérdezett cégvezetők 3 százaléka beszélt, 24 százalékuk pedig még nem döntött bérpolitikájáról. A felsővezetők átlagosan 2-5 százalékos fizetésemelésre számíthatnak, a munkaadók 9 százaléka viszont ennél nagylelkűbb: legalább 10 százalékos béremelést helyezett kilátásba.

Horváth Szabolcs

A cégvezetők 44 százaléka véli úgy, hogy emeli középvezetőinek bérét 2011-ben (6 százalékkal többen, mint 2010-ben), 20 százalék a bérek befagyasztásával számol, 22 százalék viszont még tanácstalan. A válaszadók adatai alapján az átlagos béremelés mértéke 4,94 lesz. A válaszadók 9 százaléka viszont tíz százalékot megközelítő vagy meghaladó béremelést valószínűsít.

Kereskedelmi munkakörök esetében a munkáltatók 41 százaléka béremeléssel, 21 százaléka bérbefagyasztással, 3 százaléka pedig bércsökkentéssel számol, 24 százalék egyelőre nem tudja, mit hoz a jövő. A béremelés - e munkakörök esetében - átlagosan 4,97 százalékos lesz, viszont a válaszadók 7 százaléka 9-10 százalékos emelést prognosztizál.

A munkáltatók továbbra is nagy figyelmet fordítanak a diplomás kollégák megtartására és motiválására, már amennyire lehetőségeik engedik. Béremelésre a válaszadók 47 százaléka készül - 5 százalékkal többen, mint tavaly - míg bérbefagyasztásra 18 százalék. Jellemzően 2–5 százalékos emelésre számíthatnak a diplomás dolgozók - átlagosan 5,18 százalékra - , legalábbis a megkérdezett munkáltatók szerint, míg 12 százalékuk 10 százalékos vagy azt meghaladó emeléssel kalkulál.

A felmérésből az is kiderül, hogy az ügyviteli munkakörökben foglalkoztatottak - gazdasági tevékenységet végző kollégák, asszisztensek és ügyfélkapcsolatos munkatársak - jellemzően 2-5 százalékos, átlagosan pedig 4,69 százalékos béremelésre számíthatnak. Tíz százalékot elérő bérfejlesztésre a munkaadóknak mindössze 7 százaléka készül. A munkaadók 46 százaléka - 10 százalékkal többen, mint tavaly - tervez emelést, 22 százalék pedig bérbefagyasztásra készül.

A fizikai munkakörökben foglalkoztatottak bérét a vállalkozások 51 százaléka emeli majd az előzetes tervek szerint és a megkérdezetteknek csak 16 százaléka döntött a tartós befagyasztás mellett. A járműgyártás; energia-, víz-, gáz-szolgáltatás és/vagy szállítás; valamint a villamosgép-gyártás, elektrotechnika, műszergyártás területén tevékenykedő vállalkozások több mint 70 százaléka az emelés mellett döntött (legalábbis az előzetes tervek szerint). Ez nem vonatkozik az építőiparra, ahol csak a cégvezetők 30 százaléka nyilatkozott pozitívan. Átlagosan 4,66 százalékos emelés várható a fizikai munkaköröket betöltők esetében, ám tíz százaléknál jelentősebb emelést csak a megkérdezettek 6 százaléka tart lehetségesnek.

A cafeteria-keret meghatározása komoly dilemmát jelentett a felmérésben résztvevő munkáltatóknak. A több mint 500 szervezet mindössze hat százaléka számolt be arról, hogy a béren kívüli juttatásokra fordítható keretet emeli, mégpedig több mint 8 százalékkal - derül ki a DGS Global felméréséből.

Óriási óceánok boríthatják az Uránusz és a Neptunusz felszínét

Óriási óceánok boríthatják az Uránusz és a Neptunusz felszínét

Még „tájékozódik” a taekwondoszövetség az országos bajnokságon történtek ügyében

Még „tájékozódik” a taekwondoszövetség az országos bajnokságon történtek ügyében

Trump az ukrajnai háborúval foglalkozó különmegbízottat nevez ki

Trump az ukrajnai háborúval foglalkozó különmegbízottat nevez ki

A Matolcsy-klán menti a vagyont, mert nem akar úgy járni, mint Simicska

A Matolcsy-klán menti a vagyont, mert nem akar úgy járni, mint Simicska