Az a furcsa helyzet állt elő az amúgy liberalizált hazai gázpiacon, hogy a fogyasztói ár változását nem elsősorban a beszerzési ár és a szolgáltatási költségek alakulása fogja meghatározni, hanem az elmúlt időszakban elmaradt áremelések miatt felhalmozott veszteségek és az energiaszektorra kivetett különadó feszítő hatása.

Mit mutat a gázóra? Összecsapnak a szociális és piaci megfontolások

Horváth Szabolcs

Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója egy minapi nyilatkozata szerint az elmúlt félévben 50 milliárd forintos veszteség halmozódott fel a szolgáltatóknál. A veszteségek nemcsak a forint árfolyamveszteségéből és a földgáz beszerzési árának emelkedéséből, hanem a gázszolgáltatás költségszerkezetéből is fakadnak. A gázvezeték-hálózat kiépítése és fenntartása ugyanis óriási költségekkel jár. Ha a gázfogyasztás visszaesik, akkor az egy köbméterre rakódó költség emelkedik. Márpedig a gázfogyasztás jelentősen visszaesett. Az ezer köbméterre számított háromszáz dolláros gázár nagyjából az összes európai szereplőnek egyforma. „Miért várjuk el az oroszoktól, hogy a földgázt – azért, mert mi szegényebbek vagyunk, kisebb a jövedelmünk – nekünk olcsóbban adják? Ez egy kívánság, a politika erre törekedhet, de ez nem fog sikerülni” – vélekedett Hegedűs Miklós.

Magyar Energia Hivatal

A lakossági földgáz árában január elsején legalább 6-7 százalékos áremelés lenne indokolt a földgáz világpiaci ára és a devizaárfolyam változás, valamint a rendszerhasználati díjak indokolt emelése mellett – vélekedik Barta Judit, a GKI Energiakutató Kft. másik szakértője és ügyvezető igazgatója.

A szakember hangsúlyozta, hogy ezeket az arányokat a korábbi ármechanizmus alapján kalkulálta, és nem számította bele azt a veszteséget, amit a szolgáltatók szenvedtek el amiatt, hogy április óta nem volt gázáremelés a lakosságot ellátó egyetemes szolgáltatói körben.

Az idei év áprilisához képest októberre az import földgáznak mint terméknek az ára dollárban ugyan csak hat százalékkal emelkedett, de forintban 17 százalékkal nőtt. Ezt követően a forint erősödött, így április-december között, a kedvezőbb forintárfolyam miatt, az import földgáz ára várhatóan 9 százalékkal emelkedik.

Az egyetemes szolgáltatási ár kétharmad részben a gáz árától, egyharmad részben pedig a rendszerhasználati díjaktól függ. Ez utóbbiban sem történt korrekció, a költségek emelkedése miatt itt legalább 2-3 százalékos rendszerhasználati díj-emelés lenne indokolt.

Más számítások arról szólnak, hogy a lakossági gázárat, a szektort sújtó durván 70 milliárd forintos különadó miatt 4, más becslések szerint akár 10 százalékkal kéne emelni. Ugyanakkor amiatt, hogy a forint a korábbi hónapok mélyrepülése után a dollárral szemben ismét 200 forint környékére erősödött, az árfolyamnyomás sokat enyhült, s mivel az orosz gáz dollárban számolt ára hosszabb ideje változatlan, s nagyobb elmozdulása jövőre sem várható, így az árfolyam önmagában nem indokolja az áremelést. A rendszerhasználati díjak viszont igen, ahogy az elmúlt félévben összeszedett veszteség eltüntetése is.