Ebben a büdzsében nincsenek olyan állandó jellegű döntések és intézkedések, amelyek javítanának a költségvetési egyenlegen; bizonyos fokig egy helyben toporgunk – emelte ki a szakértő, hozzátéve: amikor az ideiglenes intézkedések (válságadók, ágazati adók) kifutnak, rosszabb helyzetbe kerülhetünk. Ha a magánnyugdíjpénztárakból sokan visszalépnek, és a kormány nem reformálja meg a nyugdíjrendszer első pillérét, akkor arra – és így a költségvetésre is – óriási terhet helyez – magyarázta Kopits György.

A Költségvetési Tanács elnöke szerint, ha a magánnyugdíjpénztárakból származó vagyont nem az államadósság csökkentésére, hanem folyó kiadásokra fordítja a kormány, akkor az újabb lépést jelentene a fenntarthatóság ellen.

A közgazdász egyetértését fejezte ki azzal, hogy a kormány célja az adósságráta csökkentése, de ehhez olyan lépések kellenek, amelyek hiányoznak a jövő évi költségvetés tervezetéből, és nincsen benne kockázatelemzés sem – vélekedett. Szerinte egy hiteles előrejelzés elkészítésére volna szükség, amiben nincsenek ellentmondások. Arra sem kaptunk választ, hogy a befolyó pénzeket adósságcsökkentésre vagy kiadásokra fordítják-e – fogalmazott a szakértő, aki szerint probléma az is, hogy ellentmondás van a költségvetés és a makrogazdasági előrejelzések között.

Sajnos Magyarország komoly hitelességi deficittel küszködik, és ez elsősorban az előző kormányok tevékenységének következménye – hangsúlyozta Kopits György, aki szerint a múltban sok ellentmondás és trükközés volt a költségvetés összeállításakor.

Magyarországon a döntéshozók és azok, akik összeállítják a költségvetést, nem magyarázzák azt el a lakosságnak. A mindenkori minisztérium úgy érzi, nem tartozik senkinek magyarázattal, hogy mi van a "fekete dobozban" – vélekedett Kopits György, pedig muszáj világosan elmondani, miről szól a költségvetés. A Tanács egyik fontos feladata éppen az átláthatóság szavatolása, de ez a kormánytól is elvárható – jelentette ki.

A Költségvetési Tanácsnak nincs saját programja és elképzelése arról, milyen legyen a fiskális politika, vagyis nincs normatív szerepe. Elemez és tájékoztat, de elemzésében megmondja azt is, hogy fenntartható-e az a növekedési ráta és az államadósság mértéke, amelyet az állam célul tűzött ki - emelte ki a közgazdász.

Szerinte abszurdum lenne azt várni a Tanácstól, hogy megmondja, mekkora lesz a költségvetési hiány, mert nem döntéshozó testületről van szó. Kopits György szerint a Költségvetési Tanácsra nem mint vérengző oroszlánra kell tekinteni, hanem inkább mint pulikutyára, aminek az a kötelezettsége és szerepe, hogy megpróbálja elterelni a nyájat a szakadék széléről.