A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara alapításának 160. évfordulóján tartott ünnepi előadásában kifejtette: a monopolhelyzetben lévő vállalatok - akár magyar, akár külföldi tulajdonban vannak - helyzetét hatósági eszközökkel kell megtörni, újra kell tárgyalni a privatizációs szerződéseket és fenn kell tartani bizonyos ágazati különadókat.

Növelni kell az állami beavatkozás lehetőségét

"Le kell ülni és azt kell mondani: barátaim, volt tizenöt jó évetek, de ez most véget ért(...), innentől dolgozzunk együtt! Nekünk kellenek a befektetők - minél több jön, annál jobb - de alakítsunk ki egy olyan üzletet, amiben mindenki jól érzi magát" - fogalmazott Parragh László a privatizációs szerződések újratárgyalásával kapcsolatban, majd hozzátette: "hogyha ez nem megy, akkor olyan adórendszert kell kialakítani, amely ezeket a (monopóliumok által előidézett) tartós elcsúszásokat a rendszerben egyenes pályára állítja."

Megítélése szerint a gazdaságban növelni kell az állami beavatkozási lehetőségeket is, hiszen a monopol helyzetű cégek akadályozzák a hazai kis- és közepes vállalkozások fejlődését. Mint bemutatta, Magyarország az elmúlt tíz évben kevesebbet tudott fogyasztani, mint amit megtermelt, ezen időszak alatt csaknem az ország egy évi nemzeti összjövedelme áramlott külföldre. 

Szerinte a gazdaság versenyképtelenségét többek közt a nagy kamatterhek, a jelentős árfolyamveszteség, a magas energiaárak okozzák, amely mutatókban a kelet-közép-európai térségben a legrosszabbak között állunk, de igaz ez a vállalkozások átlagos hitelkamataira is, amely a térségben nálunk a legmagasabb. 

Felhívta tovább a figyelmet arra a tényre is, hogy bizonyos multinacionális áruházláncok polcain a magyar termékek aránya még a 20 százalékot sem éri el. Ennek a megoldására "egészséges gazdasági protekcionizmus" bevezetését sürgette, ami egyebek mellett a mezőgazdasági termelőket nagyobb piachoz juttatná.

Változtatni kell

A szakképzést gyakorlatorientálttá kell tenni, a kamarai tagságot pedig a vállalkozások védelme érdekében támogatni kell - tette hozzá. Előbbi területtel kapcsolatban kifejtette: a kormány zászlajára tűzött egymillió új munkahely mögé többségében nem atomtudósokat vagy biotechnológusokat kell gondolni, hanem olyan munkahelyeket, amelyek az alacsonyan képzett, de munkaképes embereket is - mint a roma lakosság jelentős része - képessé teszik arra, hogy legalább saját magukat fenntartsák.

Az elnök ismételten kardoskodott a kötelező kamarai tagság mellett - amely számos nyugat-európai országban már most jelen van -, hiszen szerinte enélkül tartósan atomizált lesz a vállalati szektor, ami által könnyebben megszerezhető a magyar piac. 

"Magyarországon most olyan hónapok vannak, amikor az emberek hisznek abban, hogy meg lehet változtatni a dolgok folyását,(...)ha pedig ezt nem tesszük meg, akkor megérdemeljük a sorsunkat" - zárta előadását Parragh László.

Az ünnepségen bemutatták a Hajdú-Bihar megyei vállalkozások Top 100-as listáját tartalmazó kiadványt, majd a megye legeredményesebb vállalatait díjazták.