Az EkB féléves pénzügyi stabilitási jelentése szerint az eurózóna továbbra is kettős fenyegetésben él; egyfelől az adósságcsapdába került peremországok fizetésképtelensége, másfelől a térség bankjainak gyengesége táplálja az euróval szembeni bizalmatlanságot. Utóbbit az Európai Központi Bank szakértői szerint enyhítheti, ha a régió gazdasága a várakozásoknak megfelelő mértékben bővül, ahogy az is, ha az egyes bankok kitettségéről a jelenleginél tisztább képet kapunk. Előbbi, annak ellenére, hogy valós fenyegetést alig pár országban jelent, mégis széles körű bizalomvesztést és jelentős károkat okozhat.

Ezek a hatások együttesen a feltörekvő piaci országok felé terelhetik a tőkét, tovább fokozva a fellendülést gátló gazdasági egyenlőtlenségeket - figyelmeztetnek az európai jegybank szakértői.

Az EKB-jelentés szerint a bankok tőkehelyzetük javításával, illetve a bázeli követelményeknek való minél előbbi megfeleléssel hozzájárulhatnának a pénzügyi rendszer stabilitásához. Ezzel szemben a valós gyakorlat az, hogy még mindig vannak olyan pénzintézetek, amelyek túlságosan az eurórendszer által biztosított likviditásra támaszkodnak finanszírozási igényeik kielégítése érdekében, hiszen a befektetők a - vélt vagy valós - kockázatok miatt még mindig elzárkóznak előlük.

A térség 19 nagybankjának helyzete még mindig megnyugtató az EKB szerint - ezek a pénzintézetek akár egy újabb válságot is átvészelnének.

Mi vár Magyarországra?

Az eurózónán kívüli EU-tagállamok, s különösen Magyarország kilátásait ronthatja, hogy a kormány mindeddig nem állt elő a befektetők által elvárt, hosszú távú gazdasági tervvel, miközben a piacok bizalmát garantáló IMF/EU pénzügyi háttértámogatást felmondta. A politikai ellentétek hálójában vergődő Románia is hasonlóan nehéz helyzetben találhatja magát, ha az eurózóna peremországainak adósságválsága a kockázatok szélesebb körű újraértékelésére sarkallja a befektetőket. Ezeket az országokat - a helyzet megoldása híján - messziről elkerülhetik a potenciális befektetők, finanszírozási nehézségeket okozva a külföldi forrásokra szoruló bankoknak éppúgy, mint a költségvetésnek - figyelmeztet az EKB.

Az EKB értékelése szerint az eurózónán kívüli EU-tagállamokban is érdekeltséggel bíró bankoknak számolniuk kell hitelportfólióik további romlásával. A bedőlő hitelek aránya a térségben a jövő év elején tetőzhet, s a legtöbb országban meghaladhatja a teljes hitelállomány 10 százalékát. Bár a devizahitelezést Magyarország mellett Romániában és Lengyelországban is korlátozták az elmúlt időszakban, az aránytalanságok továbbra is jelentősek.

A jelentés kapcsán a Reutersnek nyilatkozó szakértők megjegyezték: Magyarország helyzete különösen nehéz, hiszen a jelzáloghitel-állományának több mint 55 százaléka svájci frankban van denominálva, márpedig a forint az elmúlt kevesebb mint fél évben 28 százalékkal értékelődött le az alpesi devizával szemben, tovább fokozva az adósok már így is magas terheit.