A lap szerint intenzíven egyeztetnek a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Fidesz agrárpolitikusai az idei év elején hatályba lépett – a szakzsargonban „üzletlánctörvényként” is emlegetett –, tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló paragrafuscsomag újabb módosításáról. A Népszabadság birtokában lévő tervezet szerint a tisztességtelen forgalmazói magatartások tételes felsorolása közé bekerülhet a saját gyártású termékek „önköltség alatti” árusítása is. Az egyszerűség kedvéért: ha a szabály életbe lép, veszélybe kerülhetnek a nagyobb Tesco-üzletekben megszokott, helyben sütött pékáruk vagy a Spar saját húsüzemében készült termékek. Azokat ugyanis a vevőcsalogatás érdekében olcsóbban kínálják, mint a többi portékát – a kérdés az lesz a jövőben, hogy önköltség alatti áron kerül-e a polcokra az áru.

A megkérdezett kereskedők szerint ez a megközelítés értelmetlen, mert jogszabály az önköltség megállapításának hivatalos módját az egyes termékekre nem írja le. Egyébként a Tesco jelenleg kilogrammonként 109 forintért kínál helyben sütött kenyeret – a hivatalos statisztikai összegzés szerint az átlagos kenyérár ezzel szemben 274 forint volt szeptemberben Magyarországon a többi üzletben.

Az úgynevezett beszállítói viszszatérítések (olyan díjak, amelyeket lényegében a beszállítók által igénybe vett szolgáltatások áraként könyvelnek el a láncok) esetében is tartalmaz szigorításokat a tervezet. Megszűnhet például a fix tételként a beszállítóknak eddig – szerződés alapján – felszámolt logisztikai díj vagy hozzájárulás. Márpedig a kereskedők szerint az egy tételben, tehát relatíve olcsón a logisztikai központokba leszállított áru szétterítésének tetemes költségéből igenis joggal várhatnak el visszatérítést a beszállítótól – ha azt kötnék ki, hogy üzletenként meghatározott, kisebb mennyiségeket a termelőknek maguknak kellene kifuvarozniuk, az sokkal többe kerülne nekik, mint az így felszámolt néhány százalék.

A jövőben az akciós értékesítésnél egyértelműen meghatároznák, hogy a beszállítói hozzájárulásnak nemcsak időben, hanem mennyiségben is egyeznie kell a végső fogyasztónak nyújtott akció mértékével. Vagyis: elvileg még egy esetleg nehezen eladható tétel esetében sem lehet utólag közösen megállapodni az adott áru kedvezményes értékesítéséről.

A pontosítások között a tervezett jogszabály rögzíti, hogy a fizetési határidő számításának kezdő időpontját a leszállítástól kell számítani, és a lejárat legfeljebb harminc nap lehet. A koncepció érdekes felvetése az is, hogy egy esetleges, nagyobb árkedvezménynyel történő kiárusítást – függetlenül annak okától – annak megkezdése előtt 15 nappal a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál előzetesen be kell jelenteni. A kereskedőnek egyébként mindenféle árkedvezménnyel és egyéb felszámított díjjal az akciók végleges lejártát követő harminc napon belül el kell számolnia a beszállítóval.

A lap több üzletlánctól azt az információt kapta, hogy a tisztességtelen piaci magatartást nehéz akár még a legszigorúbb törvénnyel is visszaszorítani. Bár a tervezetet hivatalosan egyelőre egyik cég és az Országos Kereskedelmi Szövetség sem kívánta kommentálni, Vámos György, a szervezet főtitkára magánvéleményeként elmondta: az üzleti élet tisztaságának tekintetében van helye akár a szigorúbb törvényi szabályozásnak is, de annak a beszállítókra is vonatkoznia kell. A versenyképességet viszont törvényekkel javítani nem lehet. A kereskedők szerint mindenféle jogi csűrés-csavarás, szigorítás után is egyetlen valódi bázisa marad a rajtuk áthaladó árutömeg forgalmának: a beszállítói versenypiacon, illetve a fogyasztók részéről elfogadott ár – olvasható a Népszabadságban.