szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A cégvezetők visszanyerték a válság során elveszett bizalmat és az intézmények hitelessége is javult tavaly - derült ki az Edelman Trust Barometer 2011-es felméréséből.

A vállalatokkal szembeni bizalom erősödött tavaly, s cégeknek a legtöbb országban nagyobb a hitelük, mint a kormányoknak - derült ki az Edelman Trust Barometer kedden közölt felméréséből. A 23 országban elvégzett kutatás során megkérdezettek 56 százaléka jelezte: megbízható forrásnak tartja a cégvezetőket (tavaly csak a megkérdezettek 54 százaléka hitt a vállalatoknak). Az üzleti élet szereplőivel szembeni bizalom a legnagyobb mértékben Brazíliában és Németországban nőtt, míg hitelük az Egyesült Államokban csökkent a leginkább.

Az amerikaiak szemében újra hiteltelenebbé váltak a vállalatvezetők 2010-ben. Az Edelman felmérése szerint a tartósan magas munkanélküliség és a továbbra is borús álláspiaci kilátások miatt az amerikaiak intézményekbe vetett bizalma is érzékelhetően csökkent. A kilábalás első jeleire az ületi élet szereplőivel szemben tanúsított bizalom utólag jobbára megalapozatlannak bizonyult a tengerentúlon - míg 2009-ben még a megkérdezettek 54 százaléka hiteles forrásnak tartotta a cégeket, mára csak 46 százalékuk nyilatkozott hasonlóan. A kormány, a társadalmi szervezetek és a média hitelessége is romlott - az amerikaiak politikusokkal szemben táplált bizalmatlansága immár az országlista utolsó helyén szereplő oroszokéhoz mérhető - derült ki a felmérésből.

Az ismétlés a bizalom alapja

Válságkommunikáció
A vállalati válságok kezelésében a legfontosabb, hogy az ügyfelek és a dolgozók biztonságát szavatolják - mondták az Edelmannak nyilatkozók. Közel ennyire fontos az átlátható és nyílt válságkommunikáció - a bizalmat növeli, ha a cég egyértelmű információkat közöl a válság méretével kapcsolatban. A cégvezető gyakori nyilvános szereplése is megnyugtatja a kedélyeket, főleg, ha nyilatkozataiban részletesen kitér a válságkezelés lépéseire is. A megkérdezettek szerint nem növeli ennyire a vállalattal szembeni bizalmat, ha a cég pénzügyi stabilitásáról szóló lépésekről hall, s még kevesebbet nyom a latba, ha arról értesül, ki okozta a kialakult válságot.

A válság gazdasági, politikai hatásai tehetők felelőssé az intézményekkel és üzleti szereplőkkel szembeni szkepticizmus erősödésének az Edelman vezérigazgatója szerint. A bizalom globális erősödése sem feltétlenül lesz permanens - továbbra is élénk figyelem kíséri a vállalatok működését és kommunikációját. A hitelesség azonban még mindig meghatározó a fogyasztási szokások szempontjából: a válaszadók 85 százaléka vásárolta azoknak a cégeknek a termékeit, amelyekben megbízott, míg a kommunikációs szempontból hiteltelen vállalatok termékeitől a megkérdezettek 73 százaléka távol tartotta magát.

A válság során kialakult bizalmatlanság jelentősen megnehezíti a cégek működését - a negatív híreknek sokkal könnyebben adnak hitelt, mint a pozitívoknak (az Edelman felmérése szerint egy kedvezőtlen megítélésű vállalattal kapcsolatos negatív hírt első hallásra a megkérdezettek 57 százaléka hajlamos elhinni, míg a pozitív híreknek csak 15 százalékuk ad hitelt.) A hír hitelességét az ismétlés természetesen növeli, ám a fejlett országokban mára ötször-hatszor kell elhangzania egy információnak ahhoz, hogy igazként értékeljék a hallgatók (a válság előtt ennél jóval kevesebb ismétlés is elég volt).

A vállalatok megítélése egyre kevésbé függ pénzügyi teljesítményüktől - sokkal fontosabb termékeik minősége, működésük átláthatósága és társadalmi felelősségvállalásuk. A cégek társadalmi felelősségvállalása még a részvényesek számára is fontossá vált, így egyre többen vannak azok is, akik szerint a vállalatok működését a jelenleginél erősebb állami felügyelet és szabályozás alá kell vonni (a megkérdezettek 61 százaléka szerint a felelősségteljes működés záloga a szigorúbb szabályozás).

Hol tájékozódunk az idén?

A szóvivők, szakértők hitele is javult 2010-ben az Edelman szerint, míg az átlagember véleményére megint kevesebbet adunk, annak ellenére, hogy a válság kitörése után a "szomszéd" számított az egyik legmegbízhatóbb információforrásnak.

Ha meg akarunk tudni valamit, elsősorban az internetes keresőkhöz fordulunk információért. A hivatalos online hírportálokat csak kiegészítő tájékozódási pontként, mintegy megerősítésként használjuk, a televíziót és a nyomtatott sajtót pedig még ennél is kevésbé figyeljük, annak ellenére, hogy a hagyományos híradások továbbra is a legmegbízhatóbb forrásnak számítanak a nagyobb országokban.

A legmegbízhatóbb vállalati szektor harmadik éve a technológiai ágazat lett. 2010-ben az autóipari szektorral szembeni bizalom jelentősen nőtt, a bankokkal szembeni bizalom pedig tovább csökkent. Világszerte a megkérdezettek fele nyilatkozott úgy, hogy hisz a pénzügyi szolgáltató cégeknek - a bankok a múlt év végére az egyik legkevésbé hiteles szereplőkké degradálódtak. Az USA-ban különösen akut a helyzet; itt tavaly még a válaszadók 75 százaléka hitt a bankoknak, idén már csak 25 százalékuk ad hitelt a kommunikációjuknak. Az írek mindössze 6 százaléka, a britek 16 százaléka ad hitelt egy bankvezető nyilatkozatának.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!