szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Több éves csúcsokat dönget az olajár a közel-keleti és észak-afrikai zavargások következtében. A fekete aranyért utoljára a válság kiéleződése, a Lehman összeomlása előtt, 2008 szeptemberében kellett többet fizetni, mint a napokban, s bár a mindenkori csúcs még messze van, szakértők a rekorddöntést sem tartják kizártnak.

Bár a New York-i tőzsde hétfőn az elnökök napja miatt nem nyitott ki, az elektronikus kereskedelemben a líbiai események hírére így is meredeken emelkedni kezdett az olaj ára.

Drágulás itt, drágulás ott

Kedden az észak-amerikai WTI hordójáért (áprilisi szállításra) már 8,8 százalékkal többet kellett fizetni, mint pénteken, ami hatalmas ugrás figyelembe véve, hogy tavaly egész évben egy szűk 20 százalékos sávban mozgott a feketearany ára. A WTI 98,5 dollár magasságában is megfordult, s magyar idő szerint kora délután is még 96 környékén járt az árfolyam. Miután a zavargások elsősorban a rövid távú ellátást zavarhatják meg a márciusi szállítások esetében még nagyobb áremelkedést regisztráltak: a 94,49 dollár 9,6 százalékos ugrást jelent – tavaly egész évben 17 százalékos drágulást mértek.

Jelentősen drágult az Európában irányadó Brent is, igaz a WTI-nél kisebb mértékben. Az árak eltérő alakulásában minden bizonnyal komoly szerepet játszott, hogy az elmúlt hónapokban – részben a WTI-készletek emelkedése miatt – a két típus közötti árdifferencia extrém mértékben kitágult. Persze mindez nem gátolta meg a Brentet, hogy 2008 szeptembere óta nem látott magasságokba emelkedjen: a jegyzés az elmúlt két napban nagyjából hat százalékkal ugrott meg, s kedden már 108,5 fölött is megfordult (hétfőn még 105,74-en tetőzött az árfolyam).

További részletek az Ecoline-on.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Gazdaság

Olaj és élelem: mi is megfizetjük a zavargások árát

Az arab világ zavargásai elég messzinek tűnnek, pedig nagyon is közelről érint bennünket az olajár vad emelkedése és a nemzetközi élelmiszerpiac toronymagas árhulláma. Senkinek ne legyen kétsége, a piaci változások nekünk is kényelmetlenségeket okoznak, legfeljebb a megélhetésünket nem érezzük oly végzetesen fenyegetve miattuk, mint az arab országok tüntetői.