Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Amikor február elején a nemzetgazdasági miniszter Brüsszelben minden előzmény nélkül, nagy dérrel-durral bejelentette igényét egy stabilitási tartalékalap létrehozására, azzal érvelt, hogy "vadonatúj pénzügyi helyzet állt elő", súlyos külső kockázatok mutatkoznak. Az egy héttel később, február 11-ei keltezésű kormányhatározat szerint azonban az alap "előre nem látható – ezen belül is kiemelten vis maior – események miatt jelentkező többletkiadások fedezetéül szolgál".
Meglehet, ez a "vis maior" nem a nemzetközi pénzügy piacok kedvezőtlen hatásainak vagy az időjárási csapásoknak tulajdonítható, hanem annak, hogy némelyik különadót Brüsszel esetleg elmeszeli. Jelenleg három eljárás folyik Magyarország ellen, és a magyar kormánynak a távközlési szolgáltatókat terhelő adó melletti érveit az Európai Bizottság nem fogadta el – olvasható Nagy Róza nemzetgazdasági minisztériumi államtitkárnak az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának küldött összefoglalójából. A bizottsági tárgyalást a szocialista Szekeres Imre kezdeményezte.
A tárca összefoglalójából kitetszik, hogy az Európai Bizottság még nem döntött arról, indít-e kötelezettségszegési eljárást a távközlési különadó miatt. A kiskereskedelmi különadót egy panasz alapján az EB verseny főigazgatósága vizsgálja, főképp arra fokuszálva, nem tartalmaz-e diszkriminatív elemeket, az ágazati különadó bevezetésének körülményeit pedig az adó főigazgatóság; mindkét ügy folyamatban van. "Nem zárható ki, hogy az eljárások egyes szakaszaiban olyan elemek merülnek fel, melyek szükségessé teszik az ágazati különadó tv. korrekcióját" – olvasható a tárca összefoglalójában, amely leszögezi: a módosításokat úgy kell bevezetni, hogy azok a bevételi célokat ne érintsék.
Érinti viszont a bevételi célokat, hogy az Országgyűlés a költségvetési törvény most folyó módosításával a Magyar Energiahivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete befizetési előirányzatait felemelte. A büdzsé többletigénye a javaslat szerint összességében csaknem 1,7 milliárd forint. Ugyanez az előterjesztés más, nem a kormányzat hatáskörébe tartozó előirányzatokból is tartalékba helyez bizonyos összegeket, egyebek mellett a bíróságoktól 3,6 milliárdot, az ügyészségtől 1,6 milliárdot, a Magyar Tudományos Akadémiától csaknem 1,4 milliárdot. A médiaszolgáltatás-támogató és vagyonkezelő alapnak 5 milliárdos tartalékot kell képeznie. A napokban módosítja az Országgyűlés az államháztartásról szóló törvényt is, példátlan szabadságot adva a kormánynak arra, hogy "az évközben felmerülő többletkiadások forrását" fejezeten belüli átcsoportosítással találja meg.
Saját hatáskörben a kormány február 11-én már zárolt 187 milliárd forintot, a legtöbbet, csaknem 40 milliárdot a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak kell bespájzolnia. A kormányhatározat értelmében a fogyasztói árkiegészítéseket 10 milliárd forinttal nyirbálnék meg, történetesen "a kedvezményeket előíró jogszabályok" módosításával. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 9 milliárdot, a Nemzeti Kulturális Alap 1 milliárdot köteles zárolni. A tartalékolási kötelezettség nem vonatkozik tucatnyi egyházi célú keretre (például a hittanoktatás támogatására, az egyházi örökségvédelmi beruházásokra), a kisebbségi önkormányzatokra, a ppp-programok után fizetendő bérleti és rendelkezésre állási díjakra – beleértve a Művészetek Palotájának működtetését is, amelynek élén Kiss Imrét állítólag rövidesen a kormány kedvenc kulturális menedzsere és rendezője, Káel Csaba válthatja.
