A  strukturális reform program önmagában 10 százalékot jelent, 90 százalék pedig a megvalósításon múlik - közölte Mellár Tamás. A Századvég Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója szerint a program azt mutatja, hogy a kormány szembenézett azzal, hogy mekkora mozgástér rendelkezik. "Ezzel egyenértékű a kormány szemléletváltozása: eddig a növekedés volt az elsődleges, s csak utána az egyensúly, most viszont azt deklarálta a kormány, hogy csak az egyensúlyi pálya kijelölése mellett valósítható meg a növekedés" - fogalmazott Mellár Tamás.

A Századvég Gazdaságkutató vezetője szerint erre a programra számított a piac, s a pozitív fogadtatás annak köszönhető, hogy a megtakarítás háromnegyede származik a kiadáscsökkentésből, s csupán egynegyede a bevétel növeléséből.

Kissé másként értékeli a Széll Kálmán Tervet Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki szerint a piac ennél több konkrétumra számított. A terv a következő hónapokra illetve évekre adott programot, ami azt is jelentheti, hogy a strukturális reformokat kissé halasztva, csak lépésről-lépésre kívánja bevezetni a kormány. Ugyanakkor Palócz Éva is pozitívumként említette, hogy kedvező a kiadáscsökkentés-bevételnövelés háromnegyed/egynegyedes aránya, de a kiadáscsökkentés részleteit még csak nagy vonalakban lehet látni.

Mellár Tamás úgy véli, hogy a nyugdíjkassza jelenleg évi 500 milliárd forintos hiányából 300 milliárdot jelent az, hogy a költségvetésben marad a magán-nyugdíjpénztári átutalás, s 200 milliárdot kellene megtakarítani a nyugdíjrendszer átalakításával. A nyugdíjkasszának a saját lábára kell állnia - szögezte le. Másik jelentős tétel lehet a 69 felsőoktatási intézmény finanszírozásának teljes átalakítása. Ami pedig a gyógyszerkasszát illeti, ott a hiány és a túlköltés egyaránt jelen van - tette hozzá a Századvég ügyvezető igazgatója.