A világon valaha mért ötödik legerősebb földrengés és az utána következett szökőár négy prefektúrában - Iwate, Miyagi, Fukusima és Ibaraki - pusztított leginkább. Ez a négy terület adja a japán GDP 7 százalékát. A térségben vannak acélművek, olajfinomítók, atomerőművek és elektronikai, valamint autóipari alkatrészgyárak is. A csütörtöki adatok szerint legkevesebb 87.894 épületben keletkezett kár. Legkevesebb 7.400 épület teljesen megsemmisült. Súlyos károk keletkeztek a közlekedési infrastruktúrában, az energiaellátás pedig akadozik a régióban. Nagyjából 850 ezer háztartásban nincsen áram, miközben a hőmérséklet a fagyponthoz közelít, és 1,5 millió háztartásban szünetel a vízellátás. 

Az épületekben és az infrastruktúrában keletkezett kár a Barclays Capital brit befektetési bank becslése szerint a GDP 3 százalékának megfelelő összeg lehet. Ez 15 ezer milliárd jen - 183,7 milliárd dollár, vagyis nagyjából 36 ezer milliárd forint, a magyar GDP bő 130 százaléka. Az amerikai Citogroup 5 és 10 ezer milliárd jen közé becsüli a kár értékét. Az ugyancsak amerikai Goldman Sachs befektetési bank szerint a teljes kár elérheti a japán GDP több mint 3 százalékának megfelelő 200 milliárd dollárt. 

A közvetlen hatáson túlmutató következményeket elemezve a svájci UBS 1,4 százalékra módosította a japán GDP idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a korábbi 1,5 százalékról. 2012-ben viszont nagyobb növekedést, 2,1 százalék helyett 2,5 százalékos bővülést várnak. A Goldman Sachs szerint a legnehezebb időszak az idei második negyedév, az április-júniusi időszak lehet, a GDP ekkor legkevesebb 0,5 százalékkal csökkenhet, de akár a 2 százalékot is elérheti a visszaesés. 

A gazdaságon - a világ harmadik legnagyobb gazdaságán - túlterjedő hatásokat egyelőre alig lehet felbecsülni. Elemzők katasztrofális következményeket sem zárnak ki. Dennis Snower, a németországi Kielben működő világgazdasági kutatóintézet (Institut für Weltwirtschaft - IfW) elnöke szerint például a termelési láncolatok megbomlása miatt akár "dominóhatás is keletkezhet, amely elérheti az egész ázsiai térséget, de más kontinenseken működő autógyárakat és számítógépgyártókat is megtalálhat". 

Számos óriásvállalat már most zavarokat tapasztal, ami Snower szerint szorosan összefügg azzal, hogy a világgazdaság szerkezete egyre koncentráltabb, így egy-egy szereplő kiesése komoly feszültségek okozhat. "Sokkal kevesebb beszállító van, mint akárcsak 10 évvel ezelőtt" - nyilatkozott a kutató, aki szerint most nem Japánon múlik, hogy miként alakulnak a folyamatok. "A helyzetet más országok stabilizálhatják, mindenekelőtt a nagy feltörekvő államok, mint Kína" - mondta a német IfW vezetője.