A footballeconomy.com adatai szerint a húsz legnagyobb európai futballklub 2009-ben 1,9 milliárd eurót zsebelt be csak a televíziós jogdíjakból, ami az összes bevételük 44 százalékának felelt meg. Azaz a top 20 együttes bevétele 4,32 milliárd euró, nagyjából 1210 milliárd forint, klubonként mintegy 60 milliárd forint volt. Mivel kedd esti ellenfelünk játékosai szinte kizárólag ilyen – folyamatosan csúcsprodukcióra kényszerített – egyesületekben játszanak, a mieink meg szinte csak olyanokban, amelyek kívül vannak ezen a körön, az eredmény jó előre megjósolható. Azt szokták azonban mondani, hogy a labdarúgás nem volna a világ legnépszerűbb játéka, ha időről-időre ez a papírforma nem borulna fel. Csakhogy ami a pályán megtörténhet, az a fociüzletben kivételes esetnek számít. A gondos üzleti tervezés sokkal biztosabban hozza a profitot, mint a mégoly nagyszerű játékosokra épített csodás taktika a gólokat és a győzelmet. Miközben jó észben tartani, hogy a futballüzlet a szórakoztató játékra alapul, az UEFA (Európai Labdarúgó Szövetség) pénzügyeinek változásába belenézve gyorsan kiderül, hogy itt alig van tere a véletleneknek vagy a szerencsének.

UEFA

Lássuk először a nemzeti csapatokra épülő üzletmenetet. A 16 csapat részvételével zajló lengyel-ukrán rendezésű végső torna helyeiért 51 ország csapata küzd. Hogy a selejtezősorozat 240 mérkőzése mekkora bevételt hoz, arra nehéz volna becsléseket adni, mert a bevételek jelentős része a nemzeti szövetségeket gazdagítják. Országonként mások a jegyárak, a szponzori díjak és a legnagyobb tételt jelentő televíziós jogdíjak is. Az UEFA kimutatása szerint azonban a nemzetközi szervezet kasszájába is bőven jut a selejtezők során keletkező pénzből. Az összes bevételről azonban az UEFA nem adott közre összesítést az előző osztrák-svájci rendezésű Eb után sem. Ellenben pontosan lehet tudni, hogy mekkora bevételeket indukált maga az Európa-bajnokság.

A magyar csapat a hollandok budapesti elleni meccs után. Győzni megéri, időnként még veszíteni is

Stiller Ákos

Az „EURO 2008” kasszájában a végelszámolásánál 1,351 milliárd euró volt, ami 58 százalékkal több, mint a négy évvel korábbi portugáliai torna összbevétele, és hatszor magasabb, mint amennyit a 2000-ben Belgiumban és Hollandiában lebonyolított Eb hozott. A közvetítési díjak 801,363 millió eurót tettek ki, ami 43 százalékos emelkedés jelent az előző tornához képest, ebből 687,484 millió euró Európából, a többi azon kívülről származott. A növekedést elsősorban azzal érték el, hogy a megállapodást piacról piacra kötötték meg, s nem egyetlen EBU-szerződés (Európai Műsorszóró Szövetség) keretében határozták meg. A kereskedelmi jogokkal kapcsolatos bevételek pedig a következők voltak: az Eb kiemelt partnereitől 140,806 milliót inkasszáltak, a további szponzoroktól 92,130 milliót, a nemzeti szurkolóktól 18,553 milliót. Különféle licencdíjakból 16,167 millió euró, apportokból további 21,993 millió euró folyt be. A legnagyobb növekedést a turisztikai és részvételi szolgáltatásokat kínáló látogatói csomagok értékesítésében érték el, hiszen a 155,087 millió eurós bevétel 417 százalékkal volt magasabb, mint Portugáliában. A jegyárbevétel 100,574 millió eurója 26 százalékkal haladta meg a négy évvel korábbit.

Az Európa-bajnokság 253 millió eurós profitja azonban nem követte a bevételek szárnyalását, s csak 14 százalékkal teljesítette túl a Portugáliában rendezett torna 223 millióját, mert a költségek nagyon megugrottak. Sokkal nagyobbak voltak az IT- és kommunikációs költségek, többe került közlekedés, és az általános szolgáltatásokra is több ment el. Továbbá sokkal több pénzt (425 millió eurót) különítettek el közös célokra, például a futballal kapcsolatos fejlesztéseket támogató HatTrick programra (az MLSZ Telkiben lévő edzőközpontja is innen kapott támogatást), sőt, még a Nemzetközi Vöröskeresztnek is adományoztak 2 millió eurót.

A résztvevő országoknak összesen 184 millió eurót osztottak szét. A legtöbbet természetesen az Európa-bajnok spanyolok tették zsebre, 23 millió eurót. De a görögök (pedig nekik semmi nem jött össze az Alpokban), egyetlenként meccsprémium nélkül zárva is 7,5 millió euróval (ami több mint 2 milliárd forint) gazdagabban térhettek haza.

Az elmúlt szezonban az UEFA-nak nem volt nagy nemzetek közötti versenye, hiszen a válogatottakat és öt kontinens focirajongóit a világbajnoki küzdelmek kötötték le. Azt gondolhatnánk, hogy ilyen körülmények között az európai szövetség bevételei lényegesen szerényebbek, mint a legutóbbi Eb évében. Csakhogy míg 2008-ban a szervezet teljes konszolidált bevétele 1 595 millió eurót ért el, az elmúlt évadban viszont alig kevesebb, 1 515 millió euró volt, a jelenlegiben pedig már 1 749 millió euróra számítanak. Ez a változás abból adódik, hogy az Eb-rendezés évében a kiadások nagyon magasak voltak, utána viszont a Bajnokok Ligája és az Európa Liga bevételei jelentősen megemelkedtek, sőt, az elmúlt szezonban is, de az ideiben még inkább, az Eb-selejtezők bevételei is fontos tételt jelentenek.

UEFA

A klubvetélkedések bevételeinek emelkedése a marketingrendszer átalakításából és a sorozat csoportküzdelmeinek meghosszabbításából származott. Ennek eredményeként a Bajnokok Ligáján keresztül az UEFA 1,1 milliárd eurós bevételre tett szert, amiből 757 millió eurót szétosztott a csoportküzdelmekbe bekerülő 32 csapat között, és további 42 milliót juttatott a playoffba bekerülő 20 csapatnak. Az UEFA Kupa helyére lépő Európa Liga 48 csapatos küzdelmei összesen 196 millió euró bevételt generáltak, amiből 147 milliót visszaosztottak a kluboknak.

Csoda-e, ha Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke programjában meghirdette (nyilván Michel Platini UEFA-elnök futballüzletben elért sikerei is inspirálhatták), hogy 2020-ig a szövetségen keresztül 238,7 milliárd forint áramlik majd a hazai labdarúgásba, s ebből 4-5 ultramodern stadion, 8-9 nemzetközi kapcsolatokat ápoló akadémia jön létre, mert enélkül se nagy foci nem lesz Magyarországon, se nagy osztozkodás. Pedig Európában látnivalóan mindkettő jól megy.