Az ügy következő állomása az Izland és az Európai Unió együttműködésére felügyelő testület, az EFTA Felügyelő Hatóságának (ESA) bírósága lesz. Hírügynökség jelentések szerint vasárnap kiderült - a szombati népszavazáson leadott szavazatok túlnyomó többségének összeszámlálása után -, hogy mintegy 60 százalékos a "nem" szavazatok aránya.

Johanna Sigurdardottir izlandi miniszterelnök vasárnap tévényilatkozatban ismerte el az eredményt, és azt mondta, hogy "a legrosszabb lehetőséget választották. A szavazás megosztotta az országot". Úgy vélte, az elutasítás legalább egy-két évvel meghosszabbítja a gazdasági bizonytalanságot. Nem szólt arról, hogy kormánya le akarna mondani, hanem arról beszélt, hogy "minden lehetőt meg kell tennünk, megelőzni a gazdasági és politikai káoszt, amihez ez a szavazási eredmény vezethet".

Az 5 milliárd dolláros adósság abból keletkezett, hogy a brit és a holland kormány kárpótolta állampolgárait, akik elvesztették betétjeiket, amikor az izlandi Landsbanki is csődbe ment 2008-ban - az egyik a három izlandi bank közül, amelyet a nemzetközi hitelválság padlóra küldött. A Landsbanki bizalomgerjesztő fantázianevű - "Icesave" - internetes takarékszámla-csomagja népszerű volt külföldiek között, és az összeomláskor 340 ezer brit és holland betétes vesztette el a pénzét. Az izlandi szavazópolgárok többsége azonban úgy gondolja, nem lehet az izlandi adófizetőket kényszeríteni, hogy állják a felelőtlen bankárok számláját - írta a Reuters hírügynökség.

Tavaly márciusban már volt egy népszavazás Izlandon ebben az ügyben, az is a "nem"szavazatok többségét hozta. Az izlandi parlament idén februárra kidolgozott egy új változatot, de a köztársasági elnök nem írta alá, így került sor az újabb népszavazásra. A kormány és független közgazdászok szerint is az adósság rendezése nélkül Izland aligha térhet vissza a nemzetközi tőkepiacra finanszírozásért. Az Icesave-ügy miatt megállt az ország EU-csatlakozási folyamata is, és a hivatalos külföldi támogatás sem működik.

Miután Izland bankrendszere a nemzetközi pénzügyi piacok 2008 őszi leolvadásakor tönkrement, a Nemzetközi Valutaalap és az észak-európai országok 2008. novemberben 4,5 milliárd dolláros készenléti hitelkeretet adtak össze Izlandnak, de kezdeti kifizetések után a leállították a hitelprogramot az Icesave-ügy megoldatlansága miatt. Egyelőre a fizetési mérleg tőkeszámlájának állami ellenőrzése tartja csak Izlandon a külföldi befektetők pénzét, de az ország ezzel is kizárja magát a nemzetközi tőkeáramlásból. A nemzetközi hitelminősítők korábban közölték, hogy a "nem" szavazat miatt kénytelenek lesznek tovább leértékelni Izland szuverén adósminőségét.