Stiller Ákos

Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke a lapnak kifejtette: Magyarország nem attól fog energiafüggetlenné válni, hogy mostantól az orosz–ukrán gázvitákon kívül a török–iráni gázviták is megszabják az energiapolitika jövőjét. "Az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e egy teljesen más stratégia mellett letenni a voksunkat, olyanon, amely az energiahatékonyságon, energiatakarékosságon alapszik, az alternatív energiaforrások széles körű használatán, rövid távon pedig egyéb, pillanatnyilag nem kiváltható, például fosszilis energiaforrásokkal is számolva" - mondta. Hozzátette: nem az az egyetlen megoldás, hogy Paksnak működnie kell. A most felvázolt energiastratégia az első olyan kormányzati dokumentum, amely egyáltalán felveti más megoldások lehetőségét.

A bővítés költsége, az a 2-3 ezer milliárd forint, amely a magyar GDP tíz százaléka, gyakorlatilag azt jelentené véleménye szerint, hogy Magyarország az atomenergia mellett tette le a voksát. A paksi erőmű élettartam-hosszabbítására nehéz reális alternatívát kínálni Jávor Benedek szerint, de az a véleménye az LMP-nek, hogy a bővítés előkészítését a kormánynak azonnal fel kellene adnia. "Nem tudjuk ma még, hogy a 2020-as években hogy fog kinézni a nemzetközi energiapolitika" - mondta. Az atomerőművek létesítésének költségei az elmúlt években stagnáltak, Fukusima után a biztonságnövelés finanszírozása miatt vélhetően emelkedni fognak, míg a megújuló energiaforrások bekerülési költsége meredeken csökken - fejtette ki.

A környezetvédelmi tárca beolvasztásáról a Vidékfejlesztési Minisztériumba azt mondta: "bebizonyosodott, amit az első pillanatban mondtunk, hogy ez a halála ennek a szektornak".