Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Májusban további lassulás látható a magyar gazdaságban, hamar véget ért a válság utáni korrekció, a Világgazdaság mutatószáma, a gyorsulási irányadó (gyia) 0,15 százalékos növekedést jelzett a hónapra.
A lap csütörtöki számában ismerteti: bő egy éve, 2010 áprilisában volt ennél gyengébb havi bővülés, a fékeződés tavaly december óta tart. Ez nagyjából egybevág a többi konjunktúramutatóval, a vállalkozói hangulat javulása is megállt, a lakosság pedig lényegesen pesszimistábbá vált az utóbbi hónapokban. A nagy exportőr cégek viszonylag jól szerepelnek, az utóbbi hónapok európai lassulását azonban ezek is megérzik, noha nem visszaesésről van szó, csak a korábbi gyors bővülés mérséklődött.
A gyia összetevői közül hét emelkedett, egy stagnált és csak kettő mutatott visszaesést. Szinte minden pénzügyi mutató kedvezően alakult az előző hónaphoz képest. A pénzmennyiség reálértéken kezdi megközelíteni a válság előtti szintet, majdnem kétéves csúcson jár. Csökkent a reálkamat, valamint a hosszú és a rövid lejáratú állampapírok hozama közötti különbség is, mindkettő felfelé mozdította el a mutatót. Egyedül a magyar export szempontjából meghatározó német várakozások stagnáltak, de még így is igen magas szinten voltak.
Hosszabb idő után - havi alapon - nőttek viszont a becsült reálkeresetek, ez előbb-utóbb valószínűleg megjelenik a keresletben is. Az ipari termelés is bővült összességében, azonban a belföldi eladások továbbra is zsugorodtak, és ez volt a legjelentősebb fékezőerő a gyia szempontjából. A másik csökkentő tényező a fogyasztási hitelek inflációval korrigált állománya volt. Pozitívum viszont, hogy a munkakeresés átlagos időtartama már harmadik hónapja csökken, így ismét másfél évet tesz ki, szemben a decemberi 19 hónapos csúccsal.
