A volt miniszterelnök a szociáldemokrácia megújítását célul kitűző Terra Nova elnevezésű független progresszív francia agytröszt meghívottjaként beszélt mintegy száz érdeklődő előtt a Sciences-Po politikatudományi egyetemen.

Bajnai szerint válságok idején a populizmus szerves része a demokráciának, de - legyen szó gazdasági, társadalmi vagy morális krízisről - általában akkor erősödik meg, amikor a jobb- vagy baloldali demokratikus erők képtelenek azt hathatós megoldásokkal kezelni, s ahelyett, hogy nyíltan beszélnének a problémákról, egy olyan politikailag korrekt nyelvet fejlesztenek ki, amelyet senki sem ért meg. Miután a populizmus alapvetően a válság terméke, a válság elleni küzdelem a legjobb megoldás a populizmus leküzdésére - hangsúlyozta Bajnai.

Emiatt - tette hozzá - alapvető annak megértése, hogy jelenleg nem a kapitalizmus válságát éljük, hanem egy olyan válságot a kapitalizmus történetében, amely rávilágított az elmúlt években elhanyagolt problémákra, s felgyorsította azokat a problémás folyamatokat, amelyek a válság előtt is már megvoltak.

Bajnai Gordon

Túry Gergely

A válság utáni nehéz időszakban a volt miniszterelnök szerint öt olyan folyamat figyelhető meg, amely a populizmust táplálhatja. Az egyik ilyen a gazdasági növekedés lassulása a bizalomhiány miatt, amellyel párhuzamosan csökkenek a hitelek és a fogyasztás, valamint növekszik a munkanélküliség. A harmincas évekéhez hasonló társadalmi lecsúszás veszélyét is a populizmust erősítő tényezőként nevezte meg Bajnai, ahogyan a nyugdíjak és az egészségügyi ellátás finanszírozási problémái miatt kialakuló generációs konfliktusok erősödését is.

Ezenkívül - mint folytatta - a válsággal szembeni hatások miatti társadalmi védekezés növelheti a protekcionizmust, ami viszont könnyen sovinizmusba és nacionalizmusba fordulhat. Ötödik tényezőként pedig a feltörekvő országok ugrásszerű fejlődését jelölte meg a volt kormányfő, ami a nagyhatalmak közti gazdasági egyensúly alapvető megváltozását, s ennek következtében a geopolitikai erőviszonyok átalakulását vonja maga után. 

A válság második szakaszában "a válságra adott válaszokból fakadó újabb válságot" kell kivédeni Bajnai szerint. Ilyen teendő például az adósságállomány-csökkentése, valamint a strukturális reformok. Ezek a problémák pedig politikai instabilitáshoz vezethetnek, amely ugyancsak táptalaja lehet a populizmusnak.

Bajnai idézte Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfőt, az euró-övezeti országok pénzügyminiszteri csoportjának elnökét, aki szerint az európai vezetők egyik nagy dilemmája, hogy tudják, mit kell tenni, de azt nem, hogyan választassák meg magukat újra, ha mindazt meg is valósítják.

Végezetül pedig a társadalmi kohézió megteremtését említette a volt miniszterelnök. Alapvető különbség ugyanis szerinte a populisták és a progresszívek között az, hogy míg az előbbiek egyik napról a másikra politizálnak, és csak a mának, a zsigeri reflexeknek üzennek, az utóbbiak konszolidált és békés jövőt ígérnek, megértetve a társadalommal azt is, hogy a jobb jövőért áldozatokat kell hozni. "Nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra" - zárta előadását Bajnai egy Darwin-idézettel.