A magyar gazdaság lassan magához tér a globális válságból. Azután, hogy 2009-ben a reál-GDP csaknem 7 százalékkal csökkent, tavaly már 1,2 százalékkal bővült elsősorban az erős exportnövekedésnek köszönhetően. A belső kereslet gyenge maradt a korlátozottan helyreálló hitelezés, bérek és foglalkoztatás miatt. A külső fizetési mérleg 2 százalékos többletet ért el 2010-ben, ami alapvető változást jelent a korábbi évtized nagy részéhez képest – írja az IMF.

A jegybank 2010 végén szigorítási ciklusba kezdett, végül 6 százalékig emelte fel az alapkamatot, ami elsősorban az előrejelzési periódusban az MNB kitűzött célja feletti várható inflációra adott válasz volt. Annak ellenére, hogy például az élelmiszerárak tovább emelkednek a gazdaság középtávú kockázatainak mérséklődése miatt az inflációs célt könnyebb lesz teljesíteni, mint az kezdetben feltételezhető volt.

Az IMF logója. Bizakodva, de elég kritikusan jelentettek rólunk

AP

A fiskális politika 2010-ben megfelelő irányba fordult. Az általános kormányzati deficit 4,2 százalék volt, ami 0,4 százalékponttal magasabb a tervezettnél, ami a strukturális egyenleget a potenciális GDP 1,75 százalékával rontotta. A deficit azonban mérséklődni fog 2011-ben. Az egyszeri nagy bevételek (például a magánnyugdíjpénztári vagyon) lehetővé teszi a kormánynak, hogy költségvetési többletet érjen el, és jelentősen csökkentse az államadósságot. A hatóságok bejelentették, hogy 2012-13-ban durván a GDP 3 százalékának megfelelő kiigazítást hajtanak végre, ami középtávon az államadósság GDP-hez mért arányának csökkentését.

A pénzügyi szektor általánosságban rugalmasnak látszik az anyabankoktól érkező finanszírozásnak köszönhetően, ami segítette a magyarországi érdekeltségek likviditásának és tőketartalékainak növelését a válság alatt. A nehézségek azonban fennmaradtak, hiszen a GDP 17 százalékának megfelelő mennyiségben helyeztek ki svájci frankban denominált lakossági hiteleket, amelyek egy részének visszafizetése kétségessé vált az árfolyamveszteségek következtében. Mivel az árverezési moratórium miatt a bankok nem tudtak hozzájutni a jelzálogokban fekvő pénzükhöz, végső soron a hitelezés növekedése a várakozások szerint 2011-ben is visszafogott lesz.

A következő két évben az IMF arra számít, hogy a gazdasági növekedés a középtávú potenciálja alatt marad. Ennek okát a Valutaalap a pénzügyi szektor strukturálisan szűk keresztmetszeteiben jelölte meg, illetve szerintük a jelentős fiskális kiigazítás 2012-es megindulása is visszatartja majd a belső kereslet felfutását.

A növekvő exportkapacitások és az erős német kereslet azonban nagyjából 2,5 százalékos szinten fogja tartani a GDP növekedését a következő két évben. A fizetési mérleg többlettel fog zárni egészen a növekedés 2013-as várható beindulásáig.

A gazdaság legnagyobb sérülékenységei megmaradnak: továbbra is magas lesz az államadósság és külföldi eladósodottság, a külső adósság esedékes törlesztése nagy terhet jelent, és az árfolyam-ingadozások is nehézségeket okozhatnak.

Az ügyvezető igazgatóság értékelése

Az IMF ügyvezető igazgatói szerint a 2008-ban megkötött hitelmegállapodás sikeresen erősítette meg a magyar gazdaságot és stabilizálta a piaci feltételeket, miközben segített a makroszintű pénzügyi felügyeletben és bankmentő csomagokban.

Az igazgatók pozitívan vélekedtek az Európai Unióval való együttműködésről, ám sajnálkoztak, hogy sok fiskális kezdeményezés nem bontakozott ki a program lezárulásáig. A gazdaság gyógyulása szerintük szerény volt és számos sérülékenység fennmaradt.

Ennek ellenére az igazgatók aláhúzták a költségvetési konszolidáció fontosságát, s úgy értékelték, hogy a felgyorsuló strukturális reformok támogatják a gazdasági növekedést. Üdvözölték azokat a bejelentéseket, amelyek javítják a költségvetés pozícióját, és felszámolják a szűk keresztmetszeteket a pénzügyi szektorban.

Külön megemlékeztek róla, hogy a Széll Kálmán-terv jó irányba való elmozdulást jelent, mert az államadósságot csökkenő pályára állíthatja. Miközben a csomag méretét és ütemezését jónak tartják, az igazgatók szerint volna mit javítani az intézkedések jellegén.

Bánkuti András

Felhívták a figyelmet, hogy a különadókat több ágazatból, különösen a bankszektorból ki kellene vezetni, és a közszolgálatban, illetve a tömegközlekedésben a kiadások sokkal ambiciózusabb konszolidációjára volna szükség.

A szociális juttatások rendszerét szigorúan rászorultsági alapon kellene tartani, hogy ne kerüljenek aránytalanul nagy terhek a kiigazítások miatt leginkább veszélyeztetett rétegekre. Az igazgatók amiatt is aggodalmukat fejezték ki, hogy a magánnyugdíjpénztári forrásokat folyó kiadásokra használják fel. Megállapították továbbá, hogy az intézkedések részleteinek hiánya növeli a fiskális intézkedések végrehajtási kockázatait.

Tekintettel Magyarország magas államadósságára és nagy finanszírozási igényére, hangsúlyozták annak szükségességét is, hogy a konszolidációs intézkedéseket teljes egészükben és időben hajtsák végre. Az igazgatók üdvözölték, hogy az alkotmányban is szerepel az eladósodottság felső határa, de átmeneti intézkedések bevezetésére is bátorítottak.

A pénzügyi szektorban az igazgatók szerint örvendetes, hogy a bankok esélyt kaptak az ingatlanportfóliójuk rendbetételére, ami hozzájárulhat a hitelezés fellendüléséhez. Ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy a bajba jutott hitelfelvevőket támogató csomagokat körültekintően kell megtervezni, hogy mérsékeljék az erkölcsi és költségvetési kockázatokat. Az árverezési és kilakoltatási moratórium feloldásánál különösen gondosan kell eljárni.

Az igazgatók egyetértettek abban, hogy a monetáris politika megfelelő. De miközben az élelmiszerárak emelik az inflációt, a belföldi kereslet korlátozott bővülése és a még mindig magas a munkanélküliség is rávilágítanak az inflációs nyomásra.

Az igazgatók alapvetően egyetértettek abban, hogy a tartalékok további növekedése biztosítékot jelenthet az elkövetkező időszakban, ami fontos a 2012-14-ben esedékes jelentős külső törlesztések és az európai pénzügyi piacok folyamatos feszültségei közepette. Emiatt az ügyvezetői testület tagjai aggodalmukat fejezték ki, hogy a kormány a közelmúltban az IMF készenléti hiteléből vásárolta meg a MOL részvénypakettjét.