A különböző energiaforrások támogatottsága a világon

Ipsos

A nukleáris atomerőművek építésével kapcsolatos heves németországi és olaszországi vitákat követően készített kutatásból kiderül, hogy radikálisan – 54 százalékról 38 százalékra, 16 százalékpontot – csökkent az atomenergia támogatottsága, s jelenleg alacsonyabban áll, mint a széné (48 százalék) – köszönhetően az ellenzők 26 százaléknyi növekedésének (50 százalék feletti: India, Kína, Japán, Dél-Korea), aminek hátterében a japán katasztrófa áll.

Nem meglepő, hogy éppen a német kormány és az olasz polgárok – akik népszavazással tiltakoztak – utasították el az atomenergia jövőbeli felhasználását, a vizsgált 24 ország közül Németországban (21 százalékról), Olaszországban (19 százalékról) és Mexikóban (18 százalékról) a legalacsonyabb az atomenergia támogatottsága.

Globálisan a válaszadók 38 százaléka mutat nyitottságot a villamosenergia-termelés nukleáris alapú modernizációjával kapcsolatban, a többség mereven elzárkózik ettől. A világ válaszadóinak csupán egyharmada (34 százaléka) véli úgy, hogy a fukusimai katasztrófa „egy előreláthatatlan és egyedi esemény, s az atomiparnak folytatnia kell  a nukleáris erőművek építését.

Érdekesség, hogy a földrengés és az ezt követő cumani – ami letarolta Fukusimát és környékét – sújtotta Japán lakóinak majd a fele (45 százalék) tartja az atomenergiát jelenleg is elfogadható energiaforrásnak, s 71 százaléknyian támogatják az atomerőművek modernizálását.

A fukusimai katasztrófa lerombolta az atomenergia nimbuszát

A megkérdezettek 95 százaléka értesült a cunamit követő fukusimai nukleáris atomerőmű-katasztrófáról, s közülük tízből heten (69 százalék) egyetértenek azzal, hogy „ami a japán atomerőművel történt bizonyítja, hogy az ilyen létesítmények mennyire sebezhetőek az előre nem látható eseményekkel szemben, s hogy halálos következményekkel járhatnak a környezetükben élőkre. Éppen ezért le kell állítani az építésüket.” A másik 31 százalék úgy tartja, hogy ez egy előre nem látható és egyedi eset volt, ami miatt nem kell leállítani az atomipar fejlesztését, új erőművek építését.

Arra kérve a világ válaszadóit, hogy fejezzék ki támogatásukat vagy ellenzésüket a villamosenergia hat alternatív energiaforrását tekintve, az atomenergia kapta a legalacsonyabb értéket (38 százalék); messze elmaradva a nap- (97 százalék), a szél- (93 százalék), a vízenergia (91 százalék), a földgáz (80 százalék) és a szén, mint energiahordozó (48 százalék) mögött.

Az atomenergia elutasítóinak (62 százalék) egynegyede (26 százalék) a japán katasztrófa következményeként alakította ki álláspontját, míg 64 százalék korábban is ezen a véleményen volt. Az atomenergia globális támogatottsága 54 százalékról 16 százalékpontot esett. Nem meglepő módon az atomenergiát a fukusimai események következtében leginkább ellenzők Dél-Korea(66 százalék), Japán (52 százalék) és Kína (52 százalék) polgárai.

Felhasználják-e az atomenergiát az áramtermelés modernizálásában?

Ipsos

A világ válaszadóinak háromnegyede (73 százalék) véli úgy, hogy a nukleáris energia „átmeneti energiaforrás”, míg a másik egynegyed (27 százalék) hiszi, hogy „elfogadható és hosszútávú megoldást jelent azokban az országokban, amely rászorulnak, mint energiaforrásra. Talán a legékesebb bizonyíték erre, hogy a földrengés és a cunami sújtotta Japánban, a válaszadók majd’ fele (45 százalék) úgy tekint az atomenergiára, mint alternatívára, s 71 százalék támogatja a fejlesztését.

Aggodalom a japán titkolózás miatt

A világ válaszadói szerint a japán tisztségviselők és intézmények kommunikációja hiteles (54 százalék) és pontos (56 százalék), de az eredmények országonként nagyon nagy eltérést mutatnak.

A japánok a legkeményebb kritikusok, mindössze 28 százaléknyian értenek egyet azzal, hogy hiteles volt a tájékoztatás, s ennél is kevesebben (23 százalék) tartják úgy, hogy pontos. Dél-Korea (17 százalék hiteles / 17 százalék pontos) és Németország (25 százalék hiteles / 36 százalék pontos) sem kényeztette el méltatásával a kommunikációért felelősök munkáját.

AP Photo

A skála pozitív végén India (90 százalék hiteles / 87 százalék pontos), Indonézia (89 százalék hiteles / 89 százalék pontos) és Szaúd-Arábia (86 százalék hiteles / 80 százalék pontos) állnak.

A világ válaszadói közül tízből nyolcan (80 százalék) legalább egyet elutasítanak jelenleg a következő termékek, mint japán exportcikkek közül: hal (45 százalék),  tengeri alga (44 százalék), sushi éttermek (41 százalék), gyümölcs (40 százalék), rizs (38 százalék), tészta (37 százalék). Több mint fele (56 százalék) azoknak, akik legalább egyet elutasítnak a felsoroltak közül, állítják, hogy a japán atomkatasztrófa miatt döntöttek így. Leginkább Dél-Korea (89 százalék), Kína (87 százalék), India (69 százalék), Törökország (69 százalék) és Olaszország (68 százalék) lakói tartoznak ebbe a kategóriába. Dél-Afrika (27 százalék), Oroszország (31 százalék) és Lengyelország (35 százalék) polgárai utasítják el legkevésbé ezeket a termékeket a japán atomkatasztrófát követően.

Összegezve megállapítható, hogy 24 ország válaszadóinak több mint 45 százaléka elutasít legalább egy japán exportélelmiszert a fukusimai atomkatasztrófa következményeként.