szerző:
Csabai Károly - M. László Ferenc

Újabb fogást keresnek a Nyugat-Balkánon sikeresen terjeszkedő Molon, és most azért vették őt magát célba, mert a 2003 óta zajló támadások sikertelenek voltak - mondta a hvg.hu-nak Hernádi Zsolt, aki most először nyilatkozott a horvát ügyről. A Mol elnök-vezérigazgatója a sokak érdekét sértő, százmilliós INA-költségcsökkentésre vezeti vissza a támadásokat. Hernádi szerint az állam megjelenése a Molban nem lesz kihatással a cég működésére, és nem tart a lex Mol esetleges átírásától sem.

hvg.hu: Támadják a Molt Horvátországban, amiért a vesztegetés vádjával letartóztatott volt kormányfő, Ivo Sanader kabinetjével kötött megállapodás alapján immár két éve irányítja a horvát nemzeti olajvállalatot, az INA-t. Ön is a támadások célpontjába került, egyes horvát politikusok rács mögött szeretnének látni. Fél?

Hernádi Zsolt: Aki félős, ne üljön be egy ekkora vállalat elnöki székébe. Nincs ügy. Tudjuk, hogy Horvátországban most választási kampány van. Ugyanakkor az INA-nál az utóbbi két évben jelentős változások voltak, melyeknek bőven vannak vesztesei. Az elmúlt hetek eseményei ebben a keretben értelmezendők. De nem ez a legnagyobb kaland, amin én keresztülmentem, amióta a Molnál vagyok.

hvg.hu: Olyan is volt, amikor személy szerint ön került a célkeresztbe?

H. Zs.: A Molt rendszeresen támadták korábban is, így a Slovnaft átszervezésekor, vagy a Mol saját, belső átalakítása alatt is. Az idő és a független elemzők is minket igazolnak. Ugyanakkor ez az első olyan eset, amikor kriminalizálnak egy ügyet, és ilyen súlyos vádakkal illették a céget, illetve személy szerint engem. 2002 óta, amikor először szóba került az INA privatizációja, folyamatosan támadták a Molt a horvát lapokban. Azt hiszem, most azért kerültem én a célkeresztbe, mert az eddigi támadások hatástalanok voltak, és most más fogást keresnek rajtunk. Sokkal nagyobbat szól, ha egy olyan ügyet tudnak kreálni, ami egy adott személyhez köthető. Az utóbbi két évben vehemensebbek lettek a támadások, ami szerintem azzal függ össze, hogy 2009-ben megkaptuk a vállalatirányítás felelősségét az INA-ban, majd hozzákezdtünk a cég átvilágításához, racionalizálásához. Az eddig végrehajtott, 740 millió kunás (1 kuna = 35,89 forint) költségcsökkentés számos érdeket sértett, sokan zsíros üzletektől estek el. Most egyesek megpróbálják visszaforgatni a történelem kerekét, de ez nem fog sikerülni.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója
©

hvg.hu: Tudja, kik a támadók?

H. Zs.: Az efféle támadások mindig arctalanok. Szívesen leülnék vitatkozni bárkivel arról, hogy szakmailag jó döntéseket hoztunk-e az INA-nál, de nem ennek kapcsán támadnak minket. E vádak nemtelenek, nélkülözik a konkrétumokat, meg nem nevezett forrásokra hivatkoznak. Dokumentumokat egyelőre nem mutatott be sem a horvát, sem az ő információikat ellenőrizetlenül átvevő magyar sajtó. Ugyanakkor látni kell a horvát és a magyar sajtó közötti különbséget is, a horvát példányokat szinte kizárólag az újságos standokon adják el. Minden nap meg kell küzdeniük az olvasókért, így gyakran a tények helyett a sztorik, a pletykák fontosabbak.

hvg.hu: Azért már többről van szó, mint a bulvárlapok támadásáról. Július elején a horvát állam jogsegélykérelemmel fordult Magyarországhoz, melyben hazai lapértesülések szerint az ön meghallgatását kezdeményezték.

H. Zs.: Nem a horvát állam, hanem az államügyészség kért jogsegélykérelmet. Márpedig ha az államügyészség bármilyen információt kap, azt ellenőriznie kell, ez a dolga. Azt nem tudjuk, hogy mi volt a jogsegélykérelemben, csak azt, hogy a magyar ügyészség elutasította.

hvg.hu: Maga mögött érzi a magyar kormány támogatását?

H. Zs.: Ebben az ügyben teljesen irreleváns, milyen a magyar kormány és az én kapcsolatom. Magyarország jogállam és a magyar kormánynak nincs joga beavatkozni sem a vádhatóság, sem a horvát nyomozó szervek munkájába.

hvg.hu: Azért a diplomáciában, az államközi kapcsolatokban nagyon sokat számít a verbális beavatkozás, ahogy ezt például megtapasztalhattuk, amikor az OMV vagy a Szurgutnyeftyegaz támadta a Molt. Ám Orbán Viktor miniszterelnök most csak annyit mondott, hogy a Mol és az INA közti szerződés felülírhatatlan.

H. Zs.: A magyar kormányfőnek az ügyészségi vizsgálat kapcsán nincs és nem is lehet dolga. Ami a Mol regionális közép-európai energiapolitikában betöltött szerepét, céljait illeti, abban továbbra is magam mögött érzem a magyar, sőt a horvát kormány támogatását. Ellentét van ugyanis aközött, amit a horvát lapok írnak, és amit a hivatalos tárgyalásokon tapasztalunk: a horvát kormánnyal továbbra is partneri a viszonyunk.

Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, Világi Oszkár, a Slovnaft vezetője, Hernádi Zsolt és Orbán Viktor Tusnádfürdőn. Régi barátság
©

hvg.hu: Miközben a horvát lapok önt támadják, zágrábi politikusok arról nyilatkoznak, hogy érdemes lenne felülírni a szerződéseket. Mennyire függ össze a két ügy?

H. Zs: A Molnak nincs konfliktusa a horvát kormánnyal. Nem akarják felülírni az irányítási jog átadásáról 2009 júniusában aláírt szerződést, csak azt tekintjük át, hogy az abban foglaltak miként teljesültek eddig. Szerintem egyébként ragyogóan: a Mol irányításával az INA megerősödött, és minél erősebb az INA, annál erősebb Horvátország.

hvg.hu: Csakhogy a zágrábi kormány létrehozott egy bizottságot a szerződés felülvizsgálatára.

H. Zs.: Mert benne van a szerződésben, hogy két év elteltével meg kell nézni, hogyan teljesültek az abban leírtak. E bizottságnak ez a feladata. Az a baj, hogy a lapokban megjelent különféle híreszteléseket és vádakat összemossák ezzel az előre eltervezett aktussal.

Miről szól a horvát ügy?

Zágrábi lapok az elmúlt hetekben arról írtak, hogy két offshore cégen keresztül a Mol 2009-ben megvesztegette az akkori horvát miniszterelnököt, Ivo Sanadert, hogy a magyar vállalat megszerezhesse az INA olajtársaság feletti irányítási jogot.

 

A horvát lapok szerint az ügyészség vádalkut kötött Sanader korábbi bizalmasával, Robert Jezics milliárdos üzletemberrel, aki állítólag dokumentumokat adott át a zágrábi korrupcióellenes hatóságnak, melyek bizonyítanák, hogy a Mol vezetőjének tudtával fizették ki a 10 millió eurós kenőpénzt. A Mol az irányítási jogok birtokában jelentős mértékben átszervezte az INA-t, Jezics egyik cége – amely korábban az INA-tól igen olcsón jutott gázhoz – ennek az átszervezésének a legnagyobb vesztese: a Dioki nevű petrolkémiai konszern jelenleg közel 120 millió kunával tartozik a horvát olajvállalatnak. Jezicset több korrupciós üggyel is meggyanúsították, decemberben letartoztatták, de az állítólagos vádalku után áprilisban kiengedték.

 

A horvát lapok eddig konkrét bizonyítékokkal nem támasztották alá az állításaikat, igaz, a horvát ügyészség jogsegélykérelemmel fordult a magyar államhoz, amit mind a Legfőbb Ügyészség, mind a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elutasított. Lapértesülések szerint a zágrábi ügyészség Hernádi Zsolt tanúként való meghallgatását kezdeményezte.

 

Az újságok keltette botrány fél évvel a horvátországi választások előtt robbant: nemcsak a privatizációt 2003-ban elindító ellenzék kapaszkodott bele az ügybe, de a kormánypárton belül komoly is harcok zajlanak a korábbi kormányfő, Sanader és a jelenlegi miniszterelnök, Jadranka Kosor hívei között.

hvg.hu: Egyes elemzők a botrányoknak tudják be, hogy az állam által május végén a Szurguttól mintegy 500 milliárd forintért visszavásárolt Mol-pakett most 50 milliárddal ér kevesebbet. Mire számít, meddig tart ez az ügy?

H. Zs.: Úgy látom, hogy már elült, fokozatosan megszűnnek a zajok. A részvényesi megállapodással kapcsolatos bizonytalanságok is eltűntek.  Az is világos, hogy a Molt ilyen támadásokkal nem lehet megrendíteni. A legfontosabb, hogy az INA dolgozói és a középvezetői is elégedettek és egyetértenek az elmúlt években megszabott iránnyal: több év vesztesége után tavaly már nyereséges volt a cég, ami után osztalékot tudott fizetni a 44,84 százalékos tulajdonos horvát államnak is.

hvg.hu: A horvátországi bírálók folyamatosan azt firtatják, hogyan tudott a Mol irányítási jogokat kapni az INA-ban két éve úgy, hogy nem volt meg az 50 százaléka?

H. Zs.: A történet 2002-ben kezdődik, amikor a horvát parlament úgy döntött, hogy több lépésben privatizálja az INA-t. A 2003-as nyilvános tendert a legjobb ajánlattal – az OMV-t megelőzve – a Mol nyerte meg, és ezzel 25 százalék plusz 1 részvénnyel tulajdonosa lett a társaságnak. A horvát kormány 2006-2007-ig folyamatosan csökkentette a horvát állam részesedését az INA-ban, időközben a Mol arra törekedett, hogy bizonyítsa, jó partner. Kooperatívak voltunk, és kizárólag akkor éltünk a vétójogunkkal, amikor láttuk, hogy egyes döntések a falnak vezetnék a céget. De ahhoz nem voltunk jogunk, hogy megmondjuk, mit kell csinálni. Közben egymilliárd kunát költöttünk a finomítók fejlesztésére, új pénzügyi- és vállalatirányítási rendszert vezettük be, amiben a Mol átadta a tapasztalatait az INA-nak. Ezen felül olyan nagy ügyekben kezdtünk el együtt dolgozni a horvát kormánnyal, mint például a magyar-horvát gázvezetékrendszer összekötése. 2008-ban a korábbi megállapodás több fejezete lejárt, többek között az a kitétel, amely elővásárlási jogot biztosított a horvát kormánynak a Mol INA-részvénycsomagjára, és időközben a Mol az INA legnagyobb részvényesévé lépett elő. A horvát kormány azt szerette volna, hogy beleszólásuk legyen, kik szereznek részesedést az INA-ban. Ez teljesen érthető: ellenőrizni akarta, hogy ki kerül házon belül a nemzeti olajvállalatnál, melyben a horvát államnak 44,84 százaléka volt. Ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy kössünk egy új megállapodást, amely garantálja, hogy a stratégiai döntésekbe továbbra is bevonjuk a horvát kormányt. Közben 2008-ban beütött a válság, az INA-nak pedig semmilyen tartaléka nem volt. Úgy nézett ki, hogy decemberre technikailag csődbe megy. A nagy tartalékokkal rendelkező Molnak meg kellett mentenie a céget.

"Irreleváns, milyen a magyar kormány és az én kapcsolatom"
©

hvg.hu: Annak ellenére, hogy akkor még nem rendelkeztek az irányítási jogokkal?

H. Zs.: A Mol mint az INA legnagyobb részvényese egyértelmű felelősséget érzett az INA-ért, és a pénzügyi válság idején, közösen a horvát kormánnyal sikerült megmenteni a céget. Nekem azonban el kell számolnom a Mol részvényesei felé, nem költhetem felelőtlenül a vállalat pénzét. Csak azért lehet felelősséget vállalni, amit érdemben irányítani is tudunk. A pénzügyi segítségnyújtásnak az volt a feltétele, hogy megkapjuk az INA feletti operatív irányítási jogot, melynek következtében konszolidálhattuk az INA-t. Vagyis nem kellett vesztegetés és korrupció ahhoz, hogy a horvátok belássák, mi az érdekük: így születetett meg a 2009-es megállapodás.

hvg.hu: Az INA a Mol legfontosabb befektetése?

H. Zs.: Mindig az aktuális befektetés a legfontosabb. Nem a méret a lényeg, mert ha ezt nézem, akkor sokkal több a szlovák finomítói termelés, mint Horvátországban. Ha a potenciális kőolajkészleteket nézem, akkor a kurdisztáni befektetésünknek kellene a legfontosabbnak lennie. Pedig mindegyik fontos, mert összességében, a Mol sikeressége szempontjából kell nézni ezeket a befektetéseket. Az INA-ban most az legfőbb feladat, hogy tartósan növekedési pályára állítsuk a céget, és jó úton haladunk efelé.

hvg.hu: Elképzelhető, hogy Mol-INA részvénycserével rendeződik a mostani konfliktus?

H. Zs.: Bármi elképzelhető. De ez nem a lezárása lenne a történetnek, hanem egy új fejezet kezdete.

hvg.hu: Kiderült már, hogy miért vette meg a Szurgut az OMV Mol-részesedését két éve?

H. Zs.: Nem. De nyilván okkal vásároltak több mint 20 százaléknyi részvényt, jóval az aktuális tőzsdei ár felett. Biztos, hogy nem csak az árfolyam-emelkedésre játszottak.

hvg.hu: Hogy volt mersze hadakozni a Molnak egy olyan céggel, amely állítólag Vlagyimir Putyin érdekeltsége?

H. Zs.: A Mol nagyon komolyan veszi a stakeholder filozófiát, miszerint egy cégnek a felelősségvállalást előrébb kell helyeznie a rövidtávú nyereségességnél. Éppen ezért nincs kettős beszéd, világosan kommunikáltuk az első perctől kezdve: nem akarjuk, hogy az OMV vagy a Szurgut beleszólást kapjon a Mol ügyeibe. Ebben az egymást követő magyar kormányok is egyetértettek.

hvg.hu: Elképzelhetőnek tartja, hogy a Szurgut-eset mintájára a horvát kormány kivásárolja a Molt az INA-ból?

H. Zs.: Azért nem jó a hasonlat, mert mi nem bementünk – ahogy azt a Szurgut tette –, hanem minket behívtak. Nyertünk a 2003-as tenderen, amelyen indult az orosz Rosznyeft és az OMV is. Így kerültünk az INA-ba, és ezt a partnerséget erősítettük meg 2009-ben. A Szurgut nem volt partner, a céljairól ma sem tudni semmit, és őket nem hívta senki. Minket igen, tehát ezek után miért is akarnának kivásárolni bennünket?

Az INA rijekai finomítójában -Kihajózásra várva
©

hvg.hu: Hogyan fogadták a részvényesek, hogy a magyar állam 23,8 százalék erejéig, 10 százaléknyi szavazati joggal ismét a cég egyik tulajdonosa lett?

H. Zs.: Abszolút nyugodtak. Pontosan azért, mert látják, hogy a Szurgut kivásárlása nem jelent mást, mint a már említett stakeholder filozófiának a megerősítését, ami a Molt regionális nagyvállalattá tette. Az állam a kivásárlással stabilizálta a Mol részvényesi struktúráját.

hvg.hu: A Szurgut-pakett megvásárlása után Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter május 27-én azt mondta, hogy „az adásvétel az állami szerepvállalás súlyát növelő kormányzati stratégia megvalósításának első, nemzetközi jelentőségű állomása”.

H. Zs.: Szerintem ez teljesen rendjén van. Mint ahogy az is elhangzott, hogy a kormány támogatja a Mol stratégiáját.

hvg.hu: Viszont a parlament bármikor módosíthatja a lex Molt. A Figyelő júniusban arról írt, hogy már előkészítették azt a módosítást, amely előírná, hogy az állam szavazati súlya nem limitálható a tulajdoni arányánál kisebbre.

H. Zs.: A legfontosabb előírások a Mol alapszabályában vannak. Így az is, amely leszögezi, hogy egy részvényes vagy részvényesi csoport sem gyakorolhatja a szavazati jogok több mint 10 százalékát függetlenül attól, hogy mekkora részesedése van a cégben. A lex Mol annak idején főleg politikai kinyilatkoztatás volt, erős jelzés, hogy egységfront van a Mol mögött minden ellenséges felvásárlási szándékkal szemben.

hvg.hu: Közel egymilliárd dollárja van terjeszkedésre a Molnak. Mire fogja költeni?

H. Zs.: Az éves beruházásaink legnagyobb részét szénhidrogén-kutatásra és kitermelésre tervezzük fordítani Oroszországban, Kurdisztánban, Szíriában, Pakisztánban, Horvátországban, valamint hazai területeken. Horvátországban először a háború, majd a forráshiány miatt a kutatásba és a termelésbe nem fektettek eleget, így most ezt pótoljuk. Javítjuk a finomítók hatékonyságát is. Ez be is határolja, hogy mire költünk. Szlovéniában most vettünk egy kúthálózatot. Ezen felül akvizíciós terjeszkedésre is számos tervünk van, amikről még nem szeretnénk beszélni a nyilvánosság előtt. Nézünk további mezőket, de hogy pontosan hol, még nem árulhatom el. Fontos, hogy az egymilliárd dollár bármikor felhasználható, de ha még ennél is több pénz kell, további forrásokat tudunk mozgósítani. És kell is majd, hiszen például egy jelentős kurdisztáni találat esetén a fejlesztésekhez hatalmas beruházásokra lesz szükség.

"Biztos, hogy nem csak az árfolyam-emelkedésre játszottak"
©

hvg.hu: Korábban a Mol egyik legnagyobb regionális sikere a LNG-terminálhoz (cseppfolyósgáz-üzemhez) kötődő vezetékrendszer összekapcsolása volt. Miért állt le a terminál építése?

H. Zs.: Cseppfolyós gázra szüksége van a régiónak. Ez nem jelenti azt, hogy mi be akarunk fektetni az LNG-be. A Mol rengeteg olyan projektben vett részt az elmúlt években, ami nem jelentett feltétlenül üzleti részvételt. Például a regionális gázstratégia kidolgozásában is jelentős szerepet játszott a Mol, bebizonyítottuk, hogy tanácsokkal, ötletekkel is lehet segíteni. A mi társadalmi felelősségünk, ugyanakkor érdekünk, hogy ezekben az országokban jól alakuljon a piac. Az LNG-projekt azért áll, mert Horvátországnak meg kellene hoznia bizonyos döntéseket, de most a politikusok a téli választásokra koncentrálnak. A régió többi országának is van felelőssége abban, hogy leállt a projekt, de most érthető okokból nem stratégiai befektetésekkel foglalkoznak, hanem azzal, hogy miként tudnak kimászni a válságból.

hvg.hu: A kormány egyre-másra ruházza fel új jogosítványokkal a Magyar Villamos Műveket (MVM). A kizárólagos állami tulajdonú cég vehet részt az Azerbajdzsánon, Grúzián, Románián keresztül Magyarországra vezető AGRI gázszállítási vonal kialakításában, emiatt módosították a földgázszállítási előírásokat, az MVM hozhatja létre a gáztőzsdét. Ezek a lépések a Mol háttérbe szorítására utalnak. Ön is így látja?

H. Zs.: Egyetlen olyan projektért, jogosítványért sem küzdöttünk, amelyet az MVM megkapott, tehát nem lehet szó a Mol háttérbe szorításáról. Az oroszok által tervezett Déli Áramlat gázvezeték építésében sem mi vagyunk a tárgyalópartnerek, hanem a Magyar Fejlesztési Bank. Ám nem is kell nekünk mindenben benne lennünk. A másik, nem oroszok részvételével létrehozandó alternatív gázszállítási útvonal, a Nabucco építésére alakult konzorciumban például mi vagyunk az egyetlen független vállalat, a többiek mind állami többségű vállalatok, ami meg is látszik a tárgyalásokon. A Nabucco egy fantasztikus projekt, de nagyon komoly politikai támogatásra van szükség ahhoz, hogy létrejöjjön – ebben mi kakukktojások vagyunk. Pénzügyi oldalról is kormányközi megállapodások kellenek, mert jelenleg a projekt adottságai nem nagyon teszik lehetővé, hogy tisztán gazdasági megtérülési számítások alapján rentábilis legyen. Ez nem azt jelenti, hogy nem fog megtérülni, inkább azt, hogy a belépéskor túl sok a kockázat, főleg a politikai természetű. Ezzel csak arra akartam rávilágítani, hogy esetenként – ahol a gazdaságstratégiai szempontok megelőzik a pénzügyi megtérülési elvárásokat – jobb, ha állami vállalatok vesznek részt a projektekben, mert náluk nincs az a feszítő erő, hogy el kell számolniuk a részvényesek felé.

hvg.hu: Vagyis nem hisz a Nabuccóban?

H. Zs.: Dehogynem. A Nabucco ideológiájában igen. Viszont a jelenlegi működési struktúra miatt lassú a haladás, és egyre nehezebben válaszoljuk meg magunknak és a részvényeseinknek a hatékonyságra és a megtérülésre vonatkozó kérdéseket. Vagyis ennél többet akkor költünk csak rá, ha biztosítottnak látjuk a megtérülést.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Gazdaság

Figyelő: készül az újabb lex Mol a pletykák szerint

A "piacon már terjed a pletyka", hogy készül az újabb lex Mol, vagyis az a jogszabály, amely szerint a stratégiai fontosságú vállalatokban az állam szavazati súlya nem limitálható a tulajdoni arányánál kisebbre - írja a csütörtökön megjelent számában a Figyelő, amely terjedelmes cikkben foglalja össze az INA-ügy és az orosz Szurgut-részvénycsomag visszavásárlás hátterét és eddigi fejleményeit.

MTI Gazdaság

"A Mol előtt álló legnagyobb kihívás az INA"

Rövid távon a Mol előtt álló legnagyobb kihívás az INA - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak a Mol vezérigazgatója, aki arról is beszélt, hogy bár jelentős akvizícióra lennének képesek, gyér vállalati kínálatból válogathatnak.

MTI Gazdaság

Zuhan a Mol árfolyama a Hernádi-ügy miatt

Meredeken zuhan a Mol árfolyama kedden délelőtt a Budapesti Értéktőzsdén arra a hírre, hogy Horvátország jogsegély keretében hivatalosan is kérte Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató előzetes kiadatását.

hvg.hu Gazdaság

Idén is a Mol áll a Top 100-as lista élén

Magyarország 100 legnagyobb vállalatának összteljesítmény alapján összeállított listáját továbbra is a Mol vezeti, de a Top 10-ből kiesett az E.On Hungária Zrt. és a Magyar Villamos Művek is.

A debreceni polgármester szerint magánügy, hogy a gyereke méregdrága magániskolába jár

A debreceni polgármester szerint magánügy, hogy a gyereke méregdrága magániskolába jár

Radar 360: az MSZP akciózott, és beteget rugdosott egy ápoló

Radar 360: az MSZP akciózott, és beteget rugdosott egy ápoló

Radar 360: Szijjártót ölelgetik, videó került ki M. Richárd balesetéről

Radar 360: Szijjártót ölelgetik, videó került ki M. Richárd balesetéről

A nap fotói: egyszerű felfestések, de gyalogosok életét menthetik meg

A nap fotói: egyszerű felfestések, de gyalogosok életét menthetik meg

Nem okostévé, hanem hatalmas mobil: itt a Huawei új eszköze, a Huawei Vision

Nem okostévé, hanem hatalmas mobil: itt a Huawei új eszköze, a Huawei Vision

Megvan az angol szóhasználat a gendersemleges emberekre

Megvan az angol szóhasználat a gendersemleges emberekre