Az orosz Agapov család tulajdonában álló Rusoro az egyetlen nagy aranybányászati cég Venezuelában. A Torontóban bejegyzett társaság kitermelése tavaly meghaladta a 100 ezer unciát. Azaz az államosítás legnagyobb vesztesének ez a vállalkozás számít.

De az aranyipar nem az első, és talán nem is az utolsó ágazat, amire a szocialista vezető szemet vetett. A hatékony ügykezelés érdekében kijelentette, hogy kiad egy elnöki dekrétumot a következő napokban, amely felhívja a hadsereget, hogy segítsenek ellenőrzést szerezni a szektor felett.

Hugo Chávez mondja a magáért. Jogot formált az aranyra

MTI / EPA

„Ebben az államnak megvannak a jogai, hogy kitermelje az aranyat és működtesse a hozzá kapcsolódó tevékenységeket. Államosítani fogjuk az aranyat és átváltjuk más dolgokra. Például nemzetközi tartalékokra, mert az arany értéke folyamatosan emelkedik” – mondta Chávez az állami tévével készült telefoninterjúban.

A bejelentésre az után került sor, hogy a kormány pénzügyi felső vezetői azt ajánlották, hogy vigyék haza a külföldön lévő aranykészletüket, amely a venezuelai aranytartalék 90 százalékát teszi ki. A hírt egy ellenzéki törvényhozó tette közzé, s szerinte a rendeletet Chávez már jóvá is hagyta.

„Megoldottuk a nemzetközi tartalékok növekedésének kérdését. Úgy 12-13 milliárd dollárnyi aranyunk van. De nem engedhetjük meg, hogy azt a továbbiakban is elvigyék” – utalt az elnök arra, hogy a tartalékok főleg külföldi bankokban vannak.

A már említett ellenzéki képviselő beszámolója szerint Venezuela teljes nemzetközi tartaléka 29,1 milliárd dollár. Ennek mintegy 63 százaléka, 11 milliárd dollár van külföldön aranyban, amiből 7 milliádot akarnak hazaszállítani.

Latin-Amerkában Venezuelának vannak a legnagyobb aranykészletei a dzsugelben az Orinoco folyótól délre eső területeken. A hivatalos adatok szerint a bányászat éves kitermelése 4,3 tonna.

A Rosuro egyik venezuelai bányája. Nem tetsztett az exportkvóta

vheadlinevenezuelanews.blogspot.com

Chávez beleegyezett, hogy az exportkvótát felemelik a kitermelés 50 százalékára a korábbi 30 százalékról. A másik ötven százalékot viszont az ország központi bankjának kell eladni. De ez nem tette elégedetté a Rosuróhoz hasonló külföldi bányatársaságokat, mert ennyiből nem tudják biztonságosan fedezni a külföldről történő finanszírozást, a projektek kivitelezését és a helyi munkaerő alkalmazását.

A legnagyobb vesztese a vitának a kanadai Crystalex társasághoz tartozó Las Cristinas nevű projekt volt, amelynek az engedélyét törölte a kormány még februárban. A Rosuro kifejezte érdekeltségét a projekt folytatásában, amellyel nem foglalkoztak már az 1980-as évek óta, de legalább 17 millió uncia arany kinyerhető a területéről. Helyi aranyásók találtak ott egykilós aranyrögöt is. De a társaság vezérigazgatója még júniusban jelezte, hogy az átvételre csak akkor kerülhet sor, ha a kormány megváltoztatja az exportszabályokat. Az államosítási döntés miatt a Rosuro tervezi, hogy napokon belül közleményben jelenti be álláspontját.