Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A nyugat-európai értéktőzsdék indexei pénteken már második napja estek.
A legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 0,7 százalékos visszalépéssel kezdett, és előzetes adat szerint százalékos napi veszteséggel 918,47 ponton zárt, 18,12 százalékkal a tavaly év végi értéke alatt. Tavaly 7,26 százalékkal javult.
Az utolsó két napi - pénteken zárás felé látványosan lassuló - visszaesés dacára a hét egészében mégis halványan bíztató volt, hiszen ez - az európai tőzsdei tőkeérték 70 százalékát fedő - mutató ezt a hetet 0,95 százalékkal magasabban végezte, mint az előzőt, hála a hét eleji javulásnak. Így tizenhét hétből továbbra is "csak" tizennégyet fejezett be rosszabbul az előzőnél. Ilyen tartós veszteségsorozata mindenesetre nem volt az ázsiai fizetési válság óta, amikor - 1999-ben - e mutató jegyzése éppen megkezdődött.
Olaszország, Spanyolország, Franciaország és Belgium meghosszabbította a shortolási tilalmat csütörtökön, ennek esetleges hatását azonban pénteken elsöpörte, hogy az Egyesült Államokban a második negyedévi GDP második becslése az elsőnél is rosszabb lett, délután pedig a Fed elnöke, Ben Bernanke a régen várt beszédében adós maradt új pénzügypolitikai enyhítő - azaz gazdaságösztönző - intézkedések bejelentésével. Csak annyit mondott, hogy a Fednek "van eszközkészlete, amelyet lehet használni további pénzügypolitikai ösztönzésre", de úgy vélte, nemcsak az eszközök bevetése mellett, hanem ellene is szólnak érvek, és ezeket majd csak szeptember 20-21-én, a legközelebbi kamatdöntő értekezleten vizsgálják tovább.
Ismét árnyékolja a piacokat az euróövezeti államdósság-válság: egyelőre nincs megoldás sem a biztosítékadásra, sem a magánhitelezők tervezett részvételére a második görög mentőprogramban. Emiatt a kétéves görög államkötvények hozama újabb euróövezeti csúcsokra, 46,5 százalék fölé emelkedett pénteken.
A londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 pénteken 1,18 pontos, 0,02 százalékos romlással 5129,92 ponton zárt, 13,05 százalékkal a tavaly év végi értéke alatt. Tavaly 9,0 százalékkal javult. A frankfurti DAX-30 46,66 pontos, 0,84 százalékos mínusszal 5537,48 ponton végzett, 19,91 százalékkal alacsonyabban, mint az év végén. Tavaly 16,06 százalékkal javult. Párizsban a CAC-40 31,36 ponttal, 1,01 százalékkal 3087,64 pontra csökkent, ez 18,85 százalékkal kevesebb az év véginél. Tavaly 3,34 százalékkal gyengült. Varsóban a WIG20 0,04 százalékkal 2313,30 pontra fogyatkozott. A nyugat-európai tőzsdezárás után a New York-i részvénypiacok fő mutatói közül a Dow Jones ipari átlag (DJIA) 0,53 százalékkal, az S&P-500-as 0,72 százalékkal, Nasdaq piac összetett mutatója 1,48 százalékkal volt a csütörtöki záró fölött.
Az északi-tengeri Brent könnyűolaj reggel 6 centtel drágább, estefelé 1 centtel olcsóbb volt a csütörtöki zárónál, hordónként (159 liter) 110,61 dollárnál tartott. Április 11-én több mint két és féléves csúcsra, 127,02 dollárra hágott, annál drágább utoljára 2008. augusztus elsején volt. A nyugati féltekén irányadó amerikai West Texas Intermediate (WTI) referenciafajta hordója 63 centet vesztett, 84,67 dollárra. Május 2-án új idei csúcsot döntött 114,81 dolláron, ezzel a legdrágább volt 2008. szeptember elseje óta. Az európai párlatkereskedelem számára irányadó gázolajjegyzés tonnánként 948,50 dollár volt Londonban estefelé, 6,50 dollárral drágább a csütörtöki zárónál. A Fed elnökének óvatos beszéde az olajpiacon sem adott okot áremelkedésre, jelentősebb áresésnek azonban útját állta az Egyesült Államok keleti partjához közeledő Irene-hurrikán.
Az értéktőzsdék nyitásakor az euró 1,4432 dollár volt vételi oldalon a bankközi devizapiacon, az értéktőzsdék zárása után 1,4469 dollárnál tartott, 0,0091 dollárral drágábban a csütörtök estinél, 8,06 százalékkal drágábban, mint tavaly év végén. Május 4-én az euró 1,4939 dolláron új idei csúcsra ért a dollárral szemben, ez 2009. december 4-e óta is a legmagasabb. Az euró este 1,1620 svájci frank volt, 0,0220 frankkal több a csütörtöki későinél, 7,11 százalékkal gyengébb az év véginél. Napközben 1,1692 frankig drágult.
A dollárnak délután nagyon jót tett a Fed elnökének beszéde - kevesebb "ösztönzés" a Fedtől kevesebb, azaz drágább dollárt jelent a közeljövőre nézve -, de estefelé ez a hatás múlófélben volt, váratlanul jó helyzetben hagyva az eurót a svájci frankkal szemben. Az euró utolsó történelmi mélypontja a svájci valutával szemben 1,0080 frank volt, augusztus 9-én. Aznap érte el a dollár is utolsó történelmi mélypontját 0,7072 frankon. Péntek este 0,8030 franknál tartott, 0,0103 frankkal erősebben, mint csütörtök este, de korábban 0,8157 frankig drágult.
Az arany unciánként (31,1 gramm) 1780,60 dollár volt pénteken későn azonnali szállításra Londonban, drágább a csütörtök esti 1735,15 dollárnál. Bár a dollár javulása árthatott volna az arany árának, nem ez történt: a Bernanke-beszéd nyomán nem épp rózsás világgazdasági kilátások a profitkivétel leállítására késztették a befektetőket. Az arany ára utoljára kedd reggel döntött történelmi csúcsot 1912,29 dolláron. Ez a rekordsorozat július 13-án kezdődött 1590,15 dolláron, miután az addigi árcsúcs, 1575,95 dollár, május 2-a óta állta a sarat. Az 1600 dollárt először július 18-án, az 1700 dollárt augusztus 8-án, az 1800 dollárt augusztus 11-én lépte át az arany ára, és a héten, hétfő éjjel az 1900 dollárt is maga mögé utasította.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
Néhány szón, gesztuson múlt, hogy 1990-ben sikerült megfékezni Marosvásárhelyen a halálos áldozatokat követelő román-magyar összecsapásokat, és nem borította el egész Erdélyt az erőszak.
„Elértük a határt, szürkeségben mi vagyunk élen” – énekli Zentai Márk, aki a Mörk leállása óta szólóban zenél. Az új dal címe Szabadon, és a részben a Pride felvonuláson forgatott klipje a HVG-n látható először.
Azután, hogy a kormány ellenőrzést lengetett be.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Szamosvölgyi Péter gyáva senkinek nevezte az őt kritizáló hozzászólót.