A jelent és a jövőt elemző vitában a magyar piacról az az álláspont alakult ki, hogy a kiskereskedelmi ingatlanok fejlesztésének a visszaesése elérte a mélypontot, bérbeadáskor a bérlők diktálnak, finanszírozni pedig az osztrák és a német bankok hajlandók. A magyar kereskedelmi ingatlanpiac főváros centrikus, még Csehország és Szlovákia piaca is decentralizáltabb, ott a fejlesztés egyharmada jut csak a fővárosra. Ezért van még tere a fejlesztéseknek a magyar vidéki városokban. Az ilyen fejlesztések kockázata az, hogy ha egy nagy munkaadó van a környéken, és az tömegesen elbocsátja az alkalmazottait, akkor visszaesik a kiskereskedelmi termékforgalom is - mondta Borbély Gábor. A vitában Nagykanizsa neve hangzott el ennek kapcsán, ahol a GE leépítése okoz gondot. 

Hermán Róbert, a Portico Investments Ltd. regionális befektetési igazgatója a lakossági kereslet változását azzal illusztrálta, hogy plázában is megjelent már használtcikk üzlet. Ő maga a diszkont áruházak építését szorgalmazta, mivel Magyarországon 10 ezer, míg Németországban 4-5 ezer lakosra jut egy ilyen. A bérbeadói piac a válság során bérlőivé alakult. Amíg korábban a bérlő feladata volt az üzlet kialakítása - az építés befejezése - és 3 hónapi bérnek meglelő kauciót kellet fizetnie, addig mára a kialakítást átvállalja a bérbeadó, és 4-6 hónap bérmentes időt is ad a bérlőnek - erről Horváth Péter, a Mosaic Property ügyvezető igazgatója beszélt. 

A bérleti díj mellett egyre fontosabbak az üzemeltetési költségek. Ezek csökkentése drágítja a beruházást, de könnyebb kiadni az üzleteket. Ebben az összefüggésben vetődik fel a bevásárlóközpontok zöld minősítése. Gyulai-Korpos Gyula az ECE Kft. ügyvezető igazgatója a cége által épített szegedi bevásárlóközpontot említette, amelyre német zöld minősítést szereztek, de ez a bérlőket nem hatotta meg. Deutsch Krisztina, a TriGranit kiskereskedelmi vezetője erre úgy reagált, hogy a bérlőt csak az üzemeltetési díj érdekli, az üzlet zöld tanúsítványa csak annyiban, hogy havonta kevesebbet kell fizetnie.