A két szervezet évente kétszer tart közös találkozót, tavasszal és ősszel; utóbbi az éves rendes közgyűlésnek minősül. A megbeszélések célja a két intézmény közötti gazdasági konzultációk, illetve a tagállamokkal való széleskörű egyeztetések lefolytatása. A plenáris ülést számos konferencia és szeminárium kíséri. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója csütörtökön, a közgyűlés megnyitásakor tartott sajtótájékoztatón amellett érvelt, hogy a világgazdasági válságból való kilábalás csak az együttműködés szellemében lehetséges. Kijelentette: a közgyűlés megfelelő alkalom arra, hogy az IMF valamennyi 187 tagállama kifejtse a krízis megoldásával kapcsolatos véleményét.

Az IMF és a Világbank-csoport elődjének számító Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) létrehozásáról 1944-ben, a Bretton Woodsban megtartott pénzügyi konferenciáján született döntés. A Breton Woodsban elfogadott egyezmény alapján a nemzetközi pénzügyi szervezetek 1945. december 27-én jöttek létre, 1947. március 1-jén kezdték meg működését és 1947 novemberében váltak az ENSZ szakosított intézményévé. Mindkét szervezet 187 tagállammal rendelkezik. A Világbank-csoport négy szervezetből áll: a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankból (IBRD) és három alintézményéből, illetve a Nemzetközi Fejlesztési Társulásból (IDA), a Nemzetközi Pénzügyi Társaságból (IFC) és a Nemzetközi Beruházásvédelmi Ügynökségből (MIGA). Az ülést két egymást követő évben Washingtonban tartják, míg minden harmadik évben egy külső helyszínen. Legutóbb, 2009-ben Isztambulban szervezték, míg 2012-ben Tokióban tartják a találkozót.

AP

Magyarország az 1979-es olajválság, valamint a fenntarthatatlan államháztartási helyzet hatására lépett be 1982-ben az IMF-be, majd 1983-ban az IBRD-be. Az IMF-nél letétbe helyezett magyar kvóta alapján Magyarország a szervezet legfőbb döntéshozó testületében, a kormányzótanácsában kvótájának megfelelő, 0,44 százalékos szavazati súllyal bír. Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 12-én az "országvédelmi akcióterv" részeként pénzügyi védelmi tervet hirdetett, és javasolta, hogy októberben és novemberben Magyarország fizesse vissza az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben fennálló, lejáró tartozásait úgy, hogy ennek fedezetére "ne vegyen fel hitelt" - ám arról nem szólt, hogy ez korábban már megtörtént.

A Nemzetközi Valutaalap igazgatósága 2008. november 6-án, csütörtökön jóváhagyta a pénzintézet által Magyarországnak nyújtandó 12,3 milliárd eurós (15,7 milliárd dolláros) készenléti hitelkeretet. A jóváhagyás alapja a magyar pénzügyminiszter és a jegybankelnök által aláírt 2008. november 4-i szándéklevél volt. A hitel első részletét, 4,215 millió SDR (4,9 milliárd euró) 2008. november 6-án hívta le Magyarország. Ezzel párhuzamosan 2008. november 4-én az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei Brüsszelben jóváhagyták azt a 6,5 milliárd eurós középtávú pénzügyi támogatást, amellyel az EU Magyarországot kívánta segíteni.

Magyarország az IMF által biztosított keretből összesen 8,65 milliárd eurót, az EU keretéből 5,5 milliárd eurót vett fel, az utolsó lehívások 2009 nyarán történtek.