A Honvédelmi Minisztérium (HM) jövőre a technikai modernizációt és eszközbeszerzést lényegében csak a MiG-29-es repülőgépek, Mi típusú helikopterek, L-39 típusú repülőgépek és T-72-es tankok értékesítéséből, illetve a HM által vagyonkezelt, értékesítésre kijelölt állami tulajdonok eladásból származó bevételekre alapozhatja.

A jövő évi költségvetés tervei között annyi szerepel, hogy az így megszerezhető pénzügyi plusz az, amivel a tárcavezető, Hende Csaba rendelkezhet.

Tovább kísértenek a MiG-29-esek

Az elvileg eladható MiG-29-es vadászrepülői állományunk papíron 25 gép, de ebből valójában csak 14 tekinthető többnek alkatrésznél, mivel ennyi esett át legutóbb a kötelező nagyjavításon. De annak is már kilenc éve. Ráadásul tavaly január óta, amióta a Gripenek hivatalosan hadrendbe álltak nálunk, egyetlen MiG sem repült. A tartalékállományban lévő, azaz lényegében hangárba tolva tárolt, erősen elhasznált vadászrepülőgépek eladásához ráadásul az orosz gyártócég hozzájárulásra is szükséges.

A MiG-29-esek eladására azért is szükség volna, mert a Gripenek bérleti szerződése, melyet a svéd gyártókkal eredetileg 2001-ben kötöttünk, még ebben a kormányzati ciklusban lejár. A gépek bérlete évi 30, összességében mintegy 240 milliárd forintba kerül. És bár az egyezség úgy szól, hogy lehetőségünk van megvenni a gépeket, erre a HM költségvetése aligha teremt reális lehetőséget. Információink szerint egyelőre annak előkészítése folyik gőzerővel, hogy valamilyen könnyített fizetési kondícióval tovább lizingelhessük a svéd vadászgépeket.

NDK-s gyakorlógépek lezsírozva, olcsón eladók!

A MiG-ek mellett a költségvetési tervezet szerint még a Mi típusú helikoptereket lehetne pénzzé  tenni. A csapatszállító Mi-8-ból összesen hat darab van, kettőt Finnországtól kaptunk. Ez utóbbiaknak éppen a magyar rendszerbe állítása zajlik, és katonaszakmai források szerint 2012-re lesznek bevethetőek. Azt ugyan a költségvetési tervezet nem részletezi, a Mi helikopterek közül melyeket tartanának értékesíthetőnek, de elvileg a hét darab Mi-17-es szállítóhelikopter és a tizenkét Mi-24-es harcihelikopterünk is szóba jöhet. Főként, hogy épp a közelmúltban jelentette be a HM, hogy az amerikai hadseregtől ingyen kaphatunk akár 30 darab UH-1N típusú helikoptert is, mert 89 ilyen, a vietnami háborús filmekből ismert Huey-t vonnak ki saját hadsoraikból.

Egy ilyesfajta váltás azonban kockázatos is lehet, hiszen az amerikai gépeket fel kell újítani, és a magyar hadseregbe illeszthetőséghez nemcsak a szükséges logisztikai és karbantarátási hátteret kell biztosítani, hanem a szükséges személyi állomány kiképzésének a költségeit is. Ez egy általunk megkérdezett katonai szakértő szerint akár több milliárd forintos többletköltséget is jelenthet. Ugyanakkor az se világos, hogy az amerikai gépek rendszerbe állásáig hogyan kezelnék azokat az árvízi és más katasztrófahelyzeteket, amelyeknél jelenleg épp a MI helikoptereket veszik igénybe.

Kérdéses az L-39 gyakorlórepülőgépek piaci értéke is, mivel 18 évvel ezelőtt érkeztek már használtan egy volt NDK-s elfekvő készletből. Ráadásul az akkori 20 darabból alig néhány maradt valóban üzemképes. A T-72-es harckocsik eladhatóságát  pedig nem csak az kérdőjelezi meg, hogy legutóbb ingyen adtunk oda belőle 77 darabot az iraki fejlesztési alapnak, hanem az is, hogy amik itt maradtak, azoknál lényegesen jobb állapotban vannak a többi volt szocialista országban fellelhető darabok. Az utóbbiak típuskínálata pedig még szélesebb is. Legutóbb az ukránok értékesítettek 200 darab T-72-est Etiópiának, és épp az ukrán potenciál valószínűleg lefelé nyomná az árakat.

Laktanyát vegyenek!

A HM fennhatósága alatt álló ingatlanvagyonról legutóbb akkor esett szó a nagy nyilvánosság előtt, amikor az idén tavasszal Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos azzal állt elő, hogy húsznál is több esetben találtak problémát honvédségi ingatlanok eladása és felújítása körül, és becsléseik szerint mintegy 800 millió forintos kár érte ezáltal az államot.

A HM értékesíthető vagy bérbe adható ingatlanjainak sora hosszú, de inkább sok kis ingatlan jöhet szóba, és a legértékesebb ingatlannak továbbra is a hűvösvölgyi HM-III épülete (volt M. kir. Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémia) minősül. Ugyanakkor az sem elhanyagolható tény, hogy 2008-ban alig hatmilliárdot ért az egykori Zalka Máté Műszaki Főiskola komplexuma, amihez méretében ma egyetlen HM gondozásban lévő ingatlan sem fogható.

Mikor szól majd a NATO?

A Honvédelmi Minisztérium jövő évi költségvetése a tervek szerint 213 milliárd forint lesz. Ebből mintegy 120 milliárdot a bérekre és a járulékokra, mintegy 30 milliárdot a Gripenek bérlésére költ majd el. A maradék 63 milliárdból kellene megoldani a működés mellett a karbantartást és fejlesztést is, de a keret jó, ha a struktúra mozgásban tartására elég lesz. A katonaság helyzetének megítélését jól jelzi, hogy jelenleg is több mint 4000 szerződéses katona hiányzik a magyar hadseregből – ami egyértelműen azt is jelzi, hogy a munkaerőpiacon katonának állni már nem túl vonzó dolog.

A jövő évi költségvetésben szereplő adatok szerint Magyarország 2012-ben a nemzeti GDP kevesebb mint egy százalékát kívánja a hadseregének fenntartására és fejlesztésére fordítani, ami tehát elmarad attól, amit a NATO-szerződésben vállaltunk. Ilyenre először a zárolások miatt a tavalyi évben volt példa. A honvédelmi büdzsé költségvetése ezzel együtt is már régóta csökken, reálértékben a 90-es évek eleji értéknek felel meg. Emiatt a NATO-ban már többször megfedtek minket, amire Magyarország vagy azzal válaszol, hogy ezt a pénzt viszont nagyobb hatékonysággal költjük el, vagy azt mondja, hogy a honvédelmi költségvetés csökkentése  a NATO-hozzájárulásunkat nem érinti. Kérdés, meddig fogadják az indoklásunkat megértéssel.