szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Optimista forgatókönyv 1,5 százalékos gazdasági növekedést várni jövőre – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke. Surányi György is fontosnak tartaná, hogy a hiány kontroll alatt maradjon. A CIB Bank elnöke szerint a végtörlesztés bejelentéséig a magyar gazdaságpolitika számára komoly elismerés volt, hogy nemzetközileg az ország "lekerült a radarról".

Remélem, hogy a közgazdasági és statisztikai értelemben vett recessziót el fogjuk tudni kerülni, de nem vagyok ebben biztos – mondta Surányi György az InfoRádió Aréna című műsorában. A CIB Bank elnöke az okokat sorolva elmondta, az ideihez képest jövőre a költségvetésben a nemzeti össztermék 3 százalékának megfelelő szűkítést kell végrehajtani, vagyis költségvetési oldalról a kereslet 3 százalékkal csökkenni fog a belföldi piacon. A szűkítés fele adóemelésből jön össze, amelynek nincs pozitív hatása a növekedésre – tette hozzá.

A volt jegybankelnök azt viszont fontosnak tartja, hogy a hiány kontroll alatt maradjon. Az export növekedése is serkenthetné a gazdaság növekedését, viszont az európai növekedés az elmúlt időszakban erőteljesen lassult, a hitelezés pedig a különböző kormányzati intézkedések miatt csökkenhet. A növekedést a két autógyári beruházás javíthatja 1-1,5 százalékkal – tette hozzá Surányi György. "Azt remélem, hogy ezeknek a kedvezőtlen és az utóbb említett kedvező eseményeknek a szaldójaként azért egy szerény növekedés össze tud jönni, de nem mernék rá nagy tételben fogadni" – hangsúlyozta.

Surányi György
Végel Dániel

A kormány jövőre 1,5 százalékos növekedéssel számol és a CIB Bank elnöke szerint ez inkább egy optimista forgatókönyv. Surányi György szerint a növekedés szempontjából az egyik legfontosabb kérdés a bizalom, a kiszámíthatóság és az előreláthatóság, de a területen az elmúlt időszakban a magyar gazdaságot komoly sérülés érte.

Surányi György azt mondta, a végtörlesztéssel az a baj, hogy ha ma lehet ilyen döntést hozni, ami egyoldalú beavatkozás egy magánjogi szerződésbe, akkor a jövőben bármilyet lehet. Ezt véleménye szerint az egész gazdaság megfizeti. A bankok után a gyógyszeriparról beszélt, ami a gazdaság húzóágazata, és ha azt terhelik, akkor nem teremt annyi munkahelyet. "Ha olyan adóváltoztatást hajtunk végre, ami az adóéket a munkavállalók 80 százalékánál nem csökkenti, akkor nem fogunk tudni több munkahelyet teremteni, nem tudjuk erre ösztönözni a vállalkozásokat. Lehet, hogy egyszerűbb az egykulcsos adó, mint a többkulcsos, de ha az adóék nem csökken, vagyis az az összes költség, amibe a munkaerő kerül a munkáltatónak, akkor a magyar gazdaság versenyképessége és munkahelyteremtő képessége sem javul" – fejtette ki a CIB Bank elnöke,

A Magyarországon jelen lévő fontos külföldi bankok görög kitettsége minimális, vagyis ez nem jelent kockázatot – mondta Surányi, aki hozzátette: a végtörlesztés bejelentéséig a magyar gazdaságpolitika számára komoly elismerés volt, hogy Magyarország "lekerült a radarról". Magyarország a forintárfolyam, a kamatmozgások és a kockázati prémiumok tekintetében szeptemberig egyáltalán nem reagált a görög helyzet romlására, ám ez az elmúlt 2-3 hétre már nem mondható el – hívta fel a figyelmet a CIB Bank elnöke, aki tart attól, hogy a végtörlesztéssel sikerült "újra felhívni magunkra a figyelmet", de ott még nem tartunk, hogy egy mondatban lehessen Magyarországot említeni Görögországgal.

Nem a csődközeli, hanem a kockázatosabb országok között említenek minket, ilyen értelemben pedig "Magyarország a spekuláció területe lehet" – emelte ki a volt jegybankelnök.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!