A szakember szerint a pontos összeget csak az európai uniós tagállamok pénzügyminisztereinek november 7-8-i találkozóját követően hirdetik ki. Korábban olyan hírek jelentek meg, hogy az EFSF vezetője, Klaus Regling pénteken Kínába utazik, hogy tárgyaljon az esetleges kínai részvételről.

A körvonalazódó megállapodás két pilléren alapszik. Az egyik szerint az EFSF kapacitásait arra használnák fel, hogy a bajba jutott euróövezeti államok által újonnan kibocsátott kötvények értékének bizonyos százalékára, az első veszteségek egy bizonyos mértékéig garanciát vállalna. A garanciavállalás mértéke egyrészt azon múlik, hogy a piac mit tekint megnyugtatónak abból a szempontból, hogy tartós megoldás születik az euróövezeti gondokra. Másrészt pedig közvetlenül befolyásolja azt, hogy mekkora kapacitásokat kell biztosítani a kibővített, jelenleg 440 milliárd eurós EFSF számára.

Csoportkép a legutóbbi EU csúcstalálkozóról

AP

A másik pillér egy úgynevezett különleges célú befektetési eszköz (special purpose vehicle) lenne, amelybe a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és egyes, az euróövezeten kívül államok fizetnének be összegeket az EFSF kapacitásainak növelése érdekében. A befizetett összegek ellenében az EFSF kötvényeket bocsátva jutna újabb forráshoz.

Ezen felül, a görög adósságleírás mértéke is hatással van arra, hogy mennyivel kell növelni az EFSF tüzelőerejét. Egy nagyobb, Németország által - hírügynökségi értesülések szerint -  szorgalmazott 60 százalékos leírás nagyobb összegű bankfeltőkésítést tenne szükségessé, amihez a legrosszabb forgatókönyvek szerint az EFSF-nek is hozzá kellene járulnia.