A Nemzeti Galéria főigazgatója vagy a Szegeti Tudományegyetem rektora a hivatalába érkezve ma új arccal találkozhatott. Szombat munkanap volt, így nem tétlenkedett a kormány sem: azonnali hatállyal költségvetési felügyelőket neveztek ki 9 költségvetési intézményhez. Január elsején további hét intézménynél számíthatnak hasonlóra.

A felügyelők kirendelését a kormányhatározat az államháztartási törvényre hivatkozva „a költségvetés-politikával való összhang és a takarékos, szabályszerű működés” biztosításával magyarázza. Ezt lefordíthatjuk nyugodtan spórolásnak is, ami ésszerű magyarázat annak fényében, hogy a költségvetési hiány még több száz milliárd forinttal meghaladja az év végére kitűzött célt (sőt, a kormány szerint fennáll a veszély, hogy ez év végén sem sikerül).

Pedig a deficit tartására a kormány idén már megvalósított egy 250 milliárdos zárolást, amiből a végén elvonás lett, és szeptemberben bejelentett egy újabb 100 milliárd forintos kiigazítást is.

Gyűjteményező munka a Nemzeti Galériában. Ő még nem a költségvetési felügyelő

Stiller Ákos

A pazarlás megállítása

A költségvetési felügyelőket első körben egyes kulturális-oktatási intézmények kapják a nyakukba (azonnali hatállyal). 2012. első napján pedig főként egészségügyi intézményeknél, valamint olyan egyetemeknél számíthatnak kormányzati revizorra, ahol orvosi kar, illetve klinika is van.

Arról, hogy az oktatásügy és a kultúra területén pénzügyi zavarok lehetnek, nem érdemes vitát nyitni, hiszen a már említett 250 milliárdból 40-et a Nefmi-nek kellett megtakarítania és a 100 milliárdos csomagból ugyancsak negyvenet a költségvetési szerveken fognának meg. (És ebbe megint csak ott vannak az egyetemek, a közgyűjtemények vagy az egyetemkehez kapcsolódó klinikák, melyek rendszerszintű szervezeti és finanszírozási reformja szintén napirenden van.)

A felügyelők kirendelésének oka vélhetően az, mondta a Szent István Egyetem egyik, neve elhallgatását kérő dolgozója, hogy az egyetemek egy része évről évre nagy hiányokat halmoz fel, amit az államnak végül ki kell fizetnie, vagyis a kormányzat azzal spórolhat a leginkább, ha felügyelő ellenőrzése alá vonja a pénzügyeiket – vélekedett.

És ha nem pazarolnak?

Csakhogy a listában olyan egyetem is szerepel, amelynek nem jelentős az adóssága. A Debreceni Egyetemnek például a Magyar Államkincstár (MÁK) szeptember végi adatai szerint 110 millió forintos tartozása van, ami a Pécsi Egyetem 7 milliárd forintot közelítő adósságához képest aprópénz. Ezt igazolta a Debreceni Egyetem működését közelről ismerő egyik forrásunk is.

Felügyelőt küld a kormány a Kaposvári Egyetemre is, pedig épp a MÁK tartozik 200 millió forinttal az egyetem felé, ugyanis a Kincstár bizonyos pályázati pénzek halasztott fizetését kérte - mondta az egyetem gazdálkodására rálátó forrásunk.

Szabó Gábor, a Szegedi Egyetem rektora is azt közölte a hvg.hu-val, hogy magának az egyetemnek nincs 60 napon túli lejárt tartozása. Az viszont nem lepi meg, hogy hozzájuk is kormányzati felügyelő jön, mert minden olyan egyetemre megy (vagy ott is van), amelynek klinikája van, miután a pénzügyi nehézségek főként ott jelentkeznek.  (Egy sajtóhír szerint az SZTE-nek két és fél milliárd forinthoz közelítő adóssága halmozódott fel, aminek az oka, hogy az alulfinanszírozott kórházi ellátás is az intézmény költségvetéséhez van csapva.)

Senki nem szólt

Ahogy a megkérdezett egyetemi szakemberek többsége, úgy Csák Ferenc, a Nemzeti Galéria főigazgatója is a hvg.hu-tól értesült arról, hogy azonnali hatállyal költségvetési felügyelőt küld ki hozzájuk a Nemzetgazdasági Minisztérium. Neki is az a meglátása, hogy erre nincs különösebb pénzügyi ok, mivel  60 napon túli tartozásaik az ő esetükben is  alatta maradnak a fenntartó Nemzeti Erőforrás Minisztérium által megszabott limitnek. (Ez egyébként mindig az intézmény költségvetésének nagyságától függ, a Nemzeti Galéria esetében 35 millió forint). „Március óta a részünkre átutalt állami támogatás csak a bérek és járulékok fizetésére elegendő – mondta Csák Ferenc, tehát minden ezt követő megvonás automatikusan státuszok leépítésével, elbocsátásokkal jár.”

Elbocsátásokat sejtenek a háttérben nyilatkozó oktatók is, emiatt sem szeretnének névvel megszólalni. Ahogy a sajtóban is megjelent már a híre a kulturális szférában várható húszszázalékos leépítésnek, Debrecenben arról beszélnek, hogy az állomány 50 százalékát, a Szent István Egyetemen pedig húsz százalékát küldenék el.

Van, ahol kérték

Őze Áron, a Pesti Magyar Színház igazgatója lapunknak csak annyit mondott, hogy bár nem tudott a kinevezésről, semmi kivetnivalót nem lát benne. A Népszabadságnak már azt is elárulta, hogy ő maga kérte a Nefmi-t, legyen segítségére a színház kezelhetetlen költségvetési helyzetének megoldásában. Hiszen a 650 milliós büdzséjükből idén eddig 100 milliót maga a tárca zárolt, vagyis vett el.

Pesti Magyar Színház: A Vámpírok bálja-előadás főszereplője sem Matolcsy-komisszár

null

A Magyar Művelődési Intézetnél is százmillión felül zároltak, ami a idei pénzük hetedét teszi ki, de ők nem kértek külön segítséget - tudtuk meg Baloghné Borbáth Erikától, az intézmény főigazgatójától. Az elmúlt öt évben hat minisztériumi pénzügyi vizsgálat is volt náluk, és az intézet gazdálkodását rendben találták.

A kormányhatározat furcsasága az is, hogy míg az intézmények a Nefmi alá tartoznak, a (fő)felügyelőket a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nevezi ki. Mindez akár zavarokat is okozhat a kórházak, egyetemek irányításánál, hiszen a revizor és az intézményvezető esetleges konfliktusában a szabályok szerint a miniszter dönt, mégpedig nem az elvileg felettes Réthelyi Miklós, hanem Matolcsy György.

Politikai okok?

Természetesen azonnal elkezdődött a találgatás, hogy miért éppen a fenti intézményekhez küldenek (fő)felügyelőket. Többen politikai okokat sejtenek a háttérben, és komiszárokat emlegetnek. Az biztos például, hogy a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) "összevonása" a Szépművészeti Múzeummal felrázta a múzeumi szakmát. Az MNG vezetése nyíltan bírálta a kormány döntését, és Takács Imre, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója sem ért vele egyet. Feltűnő, hogy mind a Galéria, mind az Iparművészeti szerepel a listán.

Az is érdekes egybeesés az is, hogy a mindössze két minisztériumi közművelődési itézmény közül a Magyar Művelődési Intézet felügyelőt kap, míg a Hagyományok Háza ezt egyelőre megússza. Az intézettől jövőre elkerül a képzőművészeti lektorátus, a kormánynak "kedvesebb" Hagyományok Háza pedig korábban már kezdeményezte, hogy megkaphassa a társbérletben használt Corvin téri épületét. Az se lenne meglepetés, ha a két intézményt a közeljövőben összevonnák, pontosabban az intézet betagozódna a Hagyományok Háza alá.

A felsőoktatás, mind az egészségügy és a kultúra területén valóban nincs nyugalom. Összevonások, elbocsátások, költségvetési zárolások, államosítás borzolják a kedélyeket. A (fő)biztosok kinevezése azt is jelezheti, a kormány különös figyelmet szentel ezekre az intézményekre, és kármentésbe kezd.

Mindez egyelőre azonban csak találgatás, Egy biztos, hogy a költségvetési felügyelők intézményét Franciaországból vette át a magyar kormány 2010-ben a kormányváltás után. Idén már költségvetési főfelügyelőket rendeltek ki Matolcsayék a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához, a Budapesti Corvinus Egyetemhez, az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez és a Pécsi Tudományegyetemhez, költségvetési felügyelőket kapott a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Károly Róbert Főiskola, a Szolnoki Főiskola, az Országos Idegtudományi Intézet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Országos Sportegészségügyi Intézet (közismert nevén sportkórház), valamint a Munkaerő-piaci Alap.