A hitelminősítők nem tudták előre jelezni a világgazdasági válságot, kiváló besorolást adtak például a Lehman Brothers amerikai befektetési banknak is, amelynek 2008-as összeomlása a világgazdasági válság elmélyüléséhez vezetett - mondta a kormányszóvivő.

Giró-Szász azelőtt adott interjút a műsorban, hogy szombat hajnalban a Standard & Poor's negatív kihatású megfigyelés alá vette Magyarország devizában és forintban fennálló szuverén adósságának befektetési ajánlású, "BBB mínusz/A-3" szintű osztályzatait. A hitelminősítő döntésénél arra hivatkozott, hogy a külső pénzügyi és gazdasági környezet gyengülésével növekszenek a magyar hitelképességet terhelő, lefelé ható kockázatok. Nem sokkal korábban, pénteken a Fitch Fitch Ratings negatívra rontotta Magyarország adóskockázati besorolását.

A hitelminősítők azt a munkát sem végzik jól, amire felhatalmazásuk van, országminősítést pedig egyáltalán nem is végezhetnének. "És ez nem a magyar kormány vagy a kormányszóvivő véleménye. Ezt a francia nemzeti bank elnöke mondta" – fejtette ki Giró-Szász András. Hozzátette: az Európai Unió több vezetője azt szorgalmazza, hogy az unió hozzon létre saját hitelminősítő intézeteket, mert a jelenlegiek nem az unió "gazdasági érdekei mentén fogalmazzák meg mondanivalójukat". 

A kormány gazdaságnövekedési várakozásairól Giró-Szász elmondta: a 2012-es GDP-növekedési prognózist egyelőre nem módosítják, 1,5 százalékos bővülést várnak, annak ellenére is, hogy az Európai Bizottság 0,5 százalékos bővülést valószínűsít. A prognózis módosításával Budapest bevárja a német kormány előrejelzésének felülvizsgálatát, mert a német gazdaság meghatározó erővel formálja a magyar gazdaság kilátásait is.

Ehhez kapcsolódva a műsor másik vendége, Mellár Tamás közgazdász, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi elnöke azt mondta, jövőre az export lassulásával kell számolni, vagyis a magyar gazdaságot mostanáig hajtó erők közül az utolsó is kiesik, ezért stagnálás, "0 százalékos GDP-növekedés várható".   

Mellár Tamás rámutatott: már 2011 első felében is széttartó folyamatok mutatkoztak, hiszen míg a német gazdaság lendületesen, 2,8 százalékkal nőtt, addig a magyar GDP csupán 1,5 százalékkal gyarapodott, holott a térség más országaiban, például Szlovákiában és Lengyelországban a németországihoz hasonló mértékű növekedést regisztráltak.

A szakértő  szerint "nem lehet látni, hogy mi lenne a húzóereje a magyar gazdaság növekedésének, ezért lenne fontos nagyon gyorsan az, hogy a gazdaságpolitika irányt váltson és egy olyan politikát indítson el, amely a növekedést valóban meg tudja alapozni."