Az olasz válság szerinte alapvetően azt mutatja meg, hogy az Európai Unióban, különösen az euróövezetben már nem lehet beszélni az egyes tagállamok gazdasági válságairól, a tagállami szintű politikai és gazdasági krízishelyzetek ugyanis az európai belpolitika részévé váltak.

A görög és az olasz helyzet is bizonyítja: ha egy nemzeti politikai elit - annak gyengesége, tétovázása vagy megosztottsága miatt - nem képes végrehajtani bizonyos intézkedéseket, akkor a problémák egy idő után elérik a kritikus tömeget és tovaterjednek, közvetlenül befolyásolva a többi tagállamot. Ha egy tagállam nem tudja finanszírozni saját működését és pénzügyi helyzete nem tartható, akkor ez kihat az európai közös valuta hitelességére, stabilitására.

Törő Csaba rámutatott: a tagállamok reakcióiból az látszik, hogy az olasz helyzet nagyon súlyos, sőt kínos. Olaszország nem egy kisebb súlyú, marginális szereplő, az EU harmadik legnagyobb gazdaságának működőképességéről, pénzügyi megingásáról van szó. Rómának - amely korábban az integráció motorja volt - központi szerepe van az egységes uniós belső piac működésében.

Kifejtette: ha Olaszország esetleg eljut a fizetésképtelenség állapotáig, amely felé vészesen közeledett, akkor ennek sokkal súlyosabb következményei lennének, mint Írország vagy Görögország esetében, hiszen sokkal nagyobb pénzeket kellene mozgósítani az olasz fizetőképesség fenntartásához.

AP

Arról, hogy az olasz kormányfő lemondása kapcsán a helyi sajtó a közel húsz évig tartó Berlusconi-korszak lezárulását emlegeti, az MKI szakértője azt mondta: Silvio Berlusconi alapvetően átformálta és bizonyos értelemben stabilizálta az olasz belpolitikát. Elmondta, hogy Berlusconi akkor lépett színre, amikor az olasz politikai osztály politikai és gazdasági korrupciós ügyek miatt a 90-es évek elejére teljesen hitelét vesztette. Megjelent egy gyakorlatias, üzleti, vállalkozói szemléletű politikai erő, amely a szétesett politikai pártok bázisán újraépítkezett.

Eleinte úgy tűnt, Berlusconi felülemelkedik a korábbi ideológiai csatározások miatt kialakult, a társadalmat megosztó vonalakon. Új lendülettel átszervezte a jobboldalt, megváltozott a pártok arculata, új pártok jelentek meg, átszerveződött a szétesett baloldal is. Azzal, hogy saját médiabirodalmát beemelte a politikai küzdelembe, új műfajt teremtett a közvélemény befolyásolásában.

A korábbi rövid életű koalíciók és válságok után többszöri választási győzelemmel Berlusconi hatalmon tudott maradni és ez stabilizáló hatású volt. Másfelől erőteljesen megosztotta a politikai elitet, a baloldal első számú célpontja lett. Politikai pragmatizmus jellemezte, de bizonyos értelemben ideologikus volt, folyamatosan ostorozta a baloldalt, meg akarta szabadítani az olasz politikát annak kommunista, marxista hagyományaitól. Ugyanakkor szükség esetén mindenkivel szót értett és tudott politikai alkukat kötni - tette hozzá a szakértő.

Az MKI főmunkatársa kifejtette, hogy Berlusconi politikai hitelessége mostanra elkopott. Életstílusa és mentalitása - a személyéhez köthető pénzügyi botrányok, a létező vagy nem létező korrupciós ügyek, megvesztegetések, adócsalások, valamint nőügyek miatt - kínossá, tarthatatlanná vált.

Ezenkívül politikailag is megroppant, már nem volt meg benne az az elszánás és képesség, hogy összetartsa a koalíciót, nem tudta fenntartani a politikai többséget a gazdasági kényszerintézkedések keresztülviteléhez. Nem volt képes megfelelő támogatottságot szerezni az elkerülhetetlen megszorítások végrehajtásához, politikai túlélése már az egész ország számára kockázatot jelentett. Az EU által is elvárt reformok elfogadtatása politikai bukásába került - mutatott rá az MKI főmunkatársa, aki szerint Berlusconi rövid távon nem tudna kellő politikai támogatottságú, ütőképes kormányt szervezni.

Törő Csaba úgy látja: ha Olaszország gazdasága lélegzetvételnyi időhöz jut és eloszlatható a kialakult félelem, akkor ez Magyarországra is kedvező, számszerűsíthető hatással lehet. "Feltétlenül lenne ránk hatása, az euró értékének stabilizálásán keresztül" - fogalmazott, és elmondta, az EU ingatag pénzügyi állapotának javulása azonnal érződne az euró hitelességének erősödésében, és közvetve az euró-forint árfolyamban is. Utalta arra, hogy a napokban mélypontra zuhant euró-forint árfolyam alakulása részben az euró általános állapotától - annak gyengeségétől, megingásaitól - függ.