Kopits György, az azóta kiherélt Költségvetési Tanács egykori elnökének írását közli a Wall Street Journal véleményoldala. A közgazdász felidézi az Orbán-kormány "unortodoxnak" nevezett, kiszámíthatatlan gazdaságpolitikájának egyes lépéseit (különadók, áfaemelés 27 százalékra, magán-nyugdíjpénztári tagok visszakényszerítése az állami rendszerbe, bíróságok és független intézmények gyengítése, jegybanktörvény), melyeknek az illetékes miniszterek szerint 5 százalékos növekedéshez és az államadósság csökkentéséhez kellett volna vezetnie.

A közgazdász emlékeztet arra, Orbán szavai szerint a célja az intézkedésekkel Magyarország fiskális szuverenitásának biztosítása volt, amely nyíltan vállalva azt jelentette, hogy maximalizálja a populista kiadásoknak adott teret, bebiztosítja a kormány hatalmának megtartását, miközben úgy tesz, mintha meg akarna felelni az EU Stabilitási és Növekedési Paktumában foglalt államadóssági és költségvetési hiányi határértéknek.

Kopits György megállapítja, az intézkedések aláásták a már amúgy is bizonytalan üzleti légkört, ahogy a gazdaságpolitika hitelessége a nyolc éves szocialista kormányzás után még tovább romlott. "Magyarország a legsérülékenyebb gazdasággá vált az eurózóna válságának kibontakozásával" - írja a Költségvetési Tanács volt elnöke, aki emellett felhívja a figyelmet arra is, hogy a hivatalos állásponttal ellentétben az ország nem "külföldi spekulánsok áldozata", mert az új kormányt komoly várakozásokkal fogadta a piac és az üzleti szféra, a hosszú lejáratú államkötvények kockázati felára a választások idején 200 bázisponttal csökkent. Ez a tendencia azonban hamar megfordult, a "szeszélyes intézkedések és az alkalmatlan kommunikáció" miatt.

A fékek és ellensúlyok szisztematikus megsemmisítését Kopits az Argentínában és Venezuelában lezajlott folyamatokhoz hasonlítja, beleértve a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítását, az exportszektor szeszélyes adóztatását, valamint a politikai beavatkozást az igazságszolgáltatásba. A közgazdász emlékeztet rá, Argentínában a politikai hitelességre az utolsó csapást az jelentette, hogy a kormány rátette a kezét a devizatartalékokra.

Orbán Viktor. Kész a harcra?

Túry Gergely

Kopits György azonban úgy véli, Argentína és Venezuela gazdasága azért tudott felszínen maradni, mert a nyersanyagárak magasan maradtak, mindkét ország pedig komoly természeti erőforrásokkal bír - Magyarország azonban nincs ennyire kedvező helyzetben, ezért Kopits szerint a jegybanktörvény két fronton is komoly károkat okoz az országnak.

Szerinte Magyarország egyrészt alig engedheti meg magának, hogy elidegenítse a pénzügyi piacokat, aminek hatása már most látszik a kockázati feláron, illetve a forint gyengülésén, ezzel együtt pedig elmaradnak a valódi pénzt hozó beruházások, stagnál a növekedés, és idén a teljes körű adósságválság kockázata is nő. Másrészt a jegybanktörvény miatt Magyarország olyannyira szembekerült az EU-val, hogy az végül szankciókat vonhat maga után, beleértve akár a szavazati jog megvonását is.

Kopits György ezért azt írja, még mindig nem túl késő, hogy Orbán levonja a közelmúlt tanulságait és visszalépjen a harctól, valamint visszaállítsa az első kormányzása idején elfogadott jegybanktörvényt. A közgazdász szerint az is tanácsos lenne, hogy a tavaly márciusban elfogadott, azóta azonban háttérbe került reformcsomag prioritást kapjon, ezzel együtt pedig helyreállítsák a kiherélt intézmények integritását. Kopits szerint a pénzpiacok és az EU tagállamai örömmel üdvözölnék, ha Orbánék elállnának a veszélyes kísérletüktől, ebben az esetben ugyanis Magyarország végre élvezhetné a valódi fiskális szuverenitást a többi visegrádi országhoz hasonlóan.

fzs