Ma a blokkválasztási szakasszal folytatódik a frekvenciatender, a következő napokban pedig az eljárás végeredményét is kihirdethetik - értesült a Népszabadság. A piacon a lap szerint már kész tényként kezelik a végeredményt, e szerint az állam 30-33 milliárd forint bevételre tesz szert az árverésekből.

A hivatalos közlések azonban 40-43 milliárd forint bevételről szólhatnak majd, hiszen a negyedik szolgáltató indulását lehetővé tevő frekvenciacsomaghoz (900, 1800 és 2100 megahertz) az állami konzorcium mintegy tízmilliárdot fizet. Ez azonban maximum egy költségvetési soron jelentkezik bevételként, az eredmény- és pénzforgalmi jellegű számításokban aligha szerepeltethető, hiszen a konzorcium mindhárom tagja száz százalékban állami tulajdonú vállalat - mondták a Népszabadságnak elemzők.

„Költségvetési szempontból neutrális, ha állami cég nyer, az elindulása ugyanakkor súlyos tízmilliárdokba kerül, a kockázat pedig jóval magasabb annál, mint amit a jelenlegi költségvetési helyzetben támogatható” – mondta a lapnak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fellegi Tamás minisztersége idején vezető pozíciót betöltő volt munkatársa, aki neve mellőzését kérte.

A Népszabadság korábban azt írta, az első hét évben mintegy 350 milliárd forintot emésztene fel az állami cég működtetése, a frekvencia megszerzése és a beruházások, míg idén és jövőre mintegy 150 milliárdba kerülhet az állami mobil. Korábban felröppent, hogy Fellegi Tamás lemondásában ez az ügy is közrejátszott, ezt pedig eddig senki nem kívánta cáfolni.

A lap hétfői cikke szerint az eredeti tervekhez képest módosultak az erőviszonyok az induló konzorciumon belül: míg korábban az MVM irányított, a lap információi szerint az alapítandó mobilcégben csak tízszázalékos részesedése lesz, 45-45 százalékot pedig az MFB (MFB-Invest) és a Magyar Posta tulajdonol majd. A posta háza táján keresik az új cég vezérigazgatóját is, esélyesként emlegetik Schmidt Pált is, aki a posta elnöki tisztét töltötte be a kormányváltást követően egy rövid ideig - tette hozzá a lap.

Az árverést megtartották ugyan, de a licit elmaradt - írta a Népszabadság, amely szerint bár a múlt év elején hónapokba telt eldönteni, hogy árveréses vagy pályázati úton értékesítik a sávokat, és a szabályozó nagyon is hangsúlyozta az árverés előnyeit, az állami cég végül mégis egyedüliként maradt, s ahogy a lapnál tudják, a kikiáltási árhoz közeli ajánlattal vitte el a sávokat.

Így egy másik, viszonylag apró csomagért versenyezhetett a Telenor, a T-Mobile és a Vodafone. A kis mennyiség láttán fel is tornázták az árakat: míg az állami cég öt megahertzes blokkért fizet 4-6 milliárdot, addig a három másik 5,8-ért fizet több mint harmincat.