12 ország esetében figyelhetők meg költségvetési egyensúlyi problémák. Esetükben további elemezésekre, vizsgálatokra van szükség - mondta el Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi és költségvetési biztosa a tagállamok egyensúlyi helyzetéről szóló jelentés (Alert Mechanism Report, AMR) bemutatóján.

A válság Rehn szerint megmutatta, hogy a piacokra, gazdaságokra, társadalmakra általában nagy veszélyt jelent a megbomlott gazdasági egyensúly, ami egyúttal ennek az eljárásnak a fontosságát is aláhúzza. Rehn szerint ez a jelentés jó módja a teljes gazdaságban tapasztalható (makrogazdasági) egyensúlytalanságok kiszűrésének, s így segíti a tagállamok közti gazdaságpolitikai együttműködés elmélyülését

Az elemzés alapján Magyarország, Spanyolország, Olaszország és Ciprus van a legrosszabb makrogazdasági helyzetben. Emellett megfigyelés alá helyezik a franciákat, a briteket, a belgákat, a szlovéneket és a bolgárokat.

A Magyarországra vonatkozó megállapítások meglehetősen súlyosak (és egyébként nem új keletűek). Eszerint Magyaroszág külső eladósodottsági szintje a legmagasabb az EU-ban. Megkezdődött ugyan a jelentős egyensúlytalanságok drasztikus kiigazítása, de az eladósodottság szintjei, különösen az állam, de a magánszféra esetében is még mindig magasak.

Az államadósság és a nemzetközi befektetési pozíció szintjei is Magyarország esetében messze meghaladják a küszöbértéket. Az utóbbinak az az oka, hogy a válságot megelőző években folyamatos folyó fizetési mérleg-hiány volt.

Olli Rehn pénzügyi biztos

MTI / EPA

A listán összesen 12 állam van nevesítve. Nem vizsgálták ugyanakkor azokat, melyek programországok, tehát jelenleg is nemzetközi hitelprogramokban vesznek részt (Görögország, Írország, Portugália, Románia), és emiatt amúgy is megfigyelés alatt állnak. A riasztási mechanizmus jelentésben Magyarországon kívül Belgium, Bulgária, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság van még megnevezve.

Mit jelent az új uniós eljárás?

A hatos jogszabálycsomag tavaly decemberben lépett életbe. A tervezetét magyar szakember, Kármán András vezette uniós munkacsoport dolgozta ki, és nagy részéről az egy évvel ezelőtti magyar EU-elnökség alatt megállapodás is született. A hatos csomag azt célozza, hogy a makrogazdasági egyensúlytalanságokat és a mögöttük meghúzódó versenyképességi problémákat időben kezelni lehessen. Ennek érdekében minden évben az Európai Bizottság tíz mutató alapján értékeli a tagállamok gazdasági helyzetét.

A mai napon tulajdonképpen az történt, hogy az Európai Bizottság felsorolta azokat az országokat, melyek esetében a folyamatok részletes elemzése szükséges, ami alapján a Bizottság el tudja dönteni, hogy nincs szükség intézkedésre, az időközben meghozott nemzeti intézkedések alkalmasak a problémák kezelésére vagy hogy megindítja a túlzott egyensúlytalansági eljárást (excessive imbalances procedure, EIP) az érintett övezeti országgal szemben.

Az utóbbi esetben a Bizottság ajánlásokat fogalmaz meg, melynek figyelembevételével az érintett állam korrekciós tervet készít. Az eredeti elképzelés szerint az ajánlások integrálódnak az európai szemeszterbe: vagyis a konvergenciaprogramhoz és a gazdasági reformprogramhoz fűzött ajánlásokhoz illesztik, hogy ne legyenek párhuzamos felügyeleti eljárási eredmények.