Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
12 ország esetében figyelhetők meg költségvetési egyensúlyi problémák. Esetükben további elemezésekre, vizsgálatokra van szükség - mondta el Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi és költségvetési biztosa a tagállamok egyensúlyi helyzetéről szóló jelentés (Alert Mechanism Report, AMR) bemutatóján.
A válság Rehn szerint megmutatta, hogy a piacokra, gazdaságokra, társadalmakra általában nagy veszélyt jelent a megbomlott gazdasági egyensúly, ami egyúttal ennek az eljárásnak a fontosságát is aláhúzza. Rehn szerint ez a jelentés jó módja a teljes gazdaságban tapasztalható (makrogazdasági) egyensúlytalanságok kiszűrésének, s így segíti a tagállamok közti gazdaságpolitikai együttműködés elmélyülését
Az elemzés alapján Magyarország, Spanyolország, Olaszország és Ciprus van a legrosszabb makrogazdasági helyzetben. Emellett megfigyelés alá helyezik a franciákat, a briteket, a belgákat, a szlovéneket és a bolgárokat.
A Magyarországra vonatkozó megállapítások meglehetősen súlyosak (és egyébként nem új keletűek). Eszerint Magyaroszág külső eladósodottsági szintje a legmagasabb az EU-ban. Megkezdődött ugyan a jelentős egyensúlytalanságok drasztikus kiigazítása, de az eladósodottság szintjei, különösen az állam, de a magánszféra esetében is még mindig magasak.
Az államadósság és a nemzetközi befektetési pozíció szintjei is Magyarország esetében messze meghaladják a küszöbértéket. Az utóbbinak az az oka, hogy a válságot megelőző években folyamatos folyó fizetési mérleg-hiány volt.
Olli Rehn pénzügyi biztos
MTI / EPA
A listán összesen 12 állam van nevesítve. Nem vizsgálták ugyanakkor azokat, melyek programországok, tehát jelenleg is nemzetközi hitelprogramokban vesznek részt (Görögország, Írország, Portugália, Románia), és emiatt amúgy is megfigyelés alatt állnak. A riasztási mechanizmus jelentésben Magyarországon kívül Belgium, Bulgária, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság van még megnevezve.
Mit jelent az új uniós eljárás?
A hatos jogszabálycsomag tavaly decemberben lépett életbe. A tervezetét magyar szakember, Kármán András vezette uniós munkacsoport dolgozta ki, és nagy részéről az egy évvel ezelőtti magyar EU-elnökség alatt megállapodás is született. A hatos csomag azt célozza, hogy a makrogazdasági egyensúlytalanságokat és a mögöttük meghúzódó versenyképességi problémákat időben kezelni lehessen. Ennek érdekében minden évben az Európai Bizottság tíz mutató alapján értékeli a tagállamok gazdasági helyzetét.
| Tíz mutató |
| A tíz indikátor között olyan klasszikus GDP-arányos indexek vannak, mint a folyó fizetési mérleg 3 éves átlagban (a határértékek: +6 százaléktól -4 százalékig), a magánszektor eladósodottsága (a küszöbérték 160 százalék), a magánszektor hitelfelvétele (a küszöbérték 15 százalék) vagy államadósság (határérték 60 százalék). Ezenkívül további elem az árfolyam változása 35 másik fejlett országhoz viszonyítva, a nemzetközi tőkebeáramlás, az exportpiaci pozíciók és a munkanélküliségi ráta 3 éven belüli változása, vaalmint a lakásárak változása. Minden mutatóhoz kapcsolódik egy határszint, amit elvben nem szabad túllépni. De akkor sem indul automatikusan túlzott egyensúlytalansági eljárás, ha valamely ország a piros zónába kerül, mert ilyenkor még meg kell nézni, hogy mi ennek az oka. Az is elképzelhető például, hogy a folyó fizetési mérleg-hiány a határértéknél jobban megnövekszik. De ha ennek működőtőke-beáramlás van a hátterében, akkor ennek nyilván nincs káros egyensúlytalansági következménye. |
A mai napon tulajdonképpen az történt, hogy az Európai Bizottság felsorolta azokat az országokat, melyek esetében a folyamatok részletes elemzése szükséges, ami alapján a Bizottság el tudja dönteni, hogy nincs szükség intézkedésre, az időközben meghozott nemzeti intézkedések alkalmasak a problémák kezelésére vagy hogy megindítja a túlzott egyensúlytalansági eljárást (excessive imbalances procedure, EIP) az érintett övezeti országgal szemben.
Az utóbbi esetben a Bizottság ajánlásokat fogalmaz meg, melynek figyelembevételével az érintett állam korrekciós tervet készít. Az eredeti elképzelés szerint az ajánlások integrálódnak az európai szemeszterbe: vagyis a konvergenciaprogramhoz és a gazdasági reformprogramhoz fűzött ajánlásokhoz illesztik, hogy ne legyenek párhuzamos felügyeleti eljárási eredmények.
