Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
12 ország esetében figyelhetők meg költségvetési egyensúlyi problémák. Esetükben további elemezésekre, vizsgálatokra van szükség - mondta el Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi és költségvetési biztosa a tagállamok egyensúlyi helyzetéről szóló jelentés (Alert Mechanism Report, AMR) bemutatóján.
A válság Rehn szerint megmutatta, hogy a piacokra, gazdaságokra, társadalmakra általában nagy veszélyt jelent a megbomlott gazdasági egyensúly, ami egyúttal ennek az eljárásnak a fontosságát is aláhúzza. Rehn szerint ez a jelentés jó módja a teljes gazdaságban tapasztalható (makrogazdasági) egyensúlytalanságok kiszűrésének, s így segíti a tagállamok közti gazdaságpolitikai együttműködés elmélyülését
Az elemzés alapján Magyarország, Spanyolország, Olaszország és Ciprus van a legrosszabb makrogazdasági helyzetben. Emellett megfigyelés alá helyezik a franciákat, a briteket, a belgákat, a szlovéneket és a bolgárokat.
A Magyarországra vonatkozó megállapítások meglehetősen súlyosak (és egyébként nem új keletűek). Eszerint Magyaroszág külső eladósodottsági szintje a legmagasabb az EU-ban. Megkezdődött ugyan a jelentős egyensúlytalanságok drasztikus kiigazítása, de az eladósodottság szintjei, különösen az állam, de a magánszféra esetében is még mindig magasak.
Az államadósság és a nemzetközi befektetési pozíció szintjei is Magyarország esetében messze meghaladják a küszöbértéket. Az utóbbinak az az oka, hogy a válságot megelőző években folyamatos folyó fizetési mérleg-hiány volt.
Olli Rehn pénzügyi biztos
MTI / EPA
A listán összesen 12 állam van nevesítve. Nem vizsgálták ugyanakkor azokat, melyek programországok, tehát jelenleg is nemzetközi hitelprogramokban vesznek részt (Görögország, Írország, Portugália, Románia), és emiatt amúgy is megfigyelés alatt állnak. A riasztási mechanizmus jelentésben Magyarországon kívül Belgium, Bulgária, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság van még megnevezve.
Mit jelent az új uniós eljárás?
A hatos jogszabálycsomag tavaly decemberben lépett életbe. A tervezetét magyar szakember, Kármán András vezette uniós munkacsoport dolgozta ki, és nagy részéről az egy évvel ezelőtti magyar EU-elnökség alatt megállapodás is született. A hatos csomag azt célozza, hogy a makrogazdasági egyensúlytalanságokat és a mögöttük meghúzódó versenyképességi problémákat időben kezelni lehessen. Ennek érdekében minden évben az Európai Bizottság tíz mutató alapján értékeli a tagállamok gazdasági helyzetét.
| Tíz mutató |
| A tíz indikátor között olyan klasszikus GDP-arányos indexek vannak, mint a folyó fizetési mérleg 3 éves átlagban (a határértékek: +6 százaléktól -4 százalékig), a magánszektor eladósodottsága (a küszöbérték 160 százalék), a magánszektor hitelfelvétele (a küszöbérték 15 százalék) vagy államadósság (határérték 60 százalék). Ezenkívül további elem az árfolyam változása 35 másik fejlett országhoz viszonyítva, a nemzetközi tőkebeáramlás, az exportpiaci pozíciók és a munkanélküliségi ráta 3 éven belüli változása, vaalmint a lakásárak változása. Minden mutatóhoz kapcsolódik egy határszint, amit elvben nem szabad túllépni. De akkor sem indul automatikusan túlzott egyensúlytalansági eljárás, ha valamely ország a piros zónába kerül, mert ilyenkor még meg kell nézni, hogy mi ennek az oka. Az is elképzelhető például, hogy a folyó fizetési mérleg-hiány a határértéknél jobban megnövekszik. De ha ennek működőtőke-beáramlás van a hátterében, akkor ennek nyilván nincs káros egyensúlytalansági következménye. |
A mai napon tulajdonképpen az történt, hogy az Európai Bizottság felsorolta azokat az országokat, melyek esetében a folyamatok részletes elemzése szükséges, ami alapján a Bizottság el tudja dönteni, hogy nincs szükség intézkedésre, az időközben meghozott nemzeti intézkedések alkalmasak a problémák kezelésére vagy hogy megindítja a túlzott egyensúlytalansági eljárást (excessive imbalances procedure, EIP) az érintett övezeti országgal szemben.
Az utóbbi esetben a Bizottság ajánlásokat fogalmaz meg, melynek figyelembevételével az érintett állam korrekciós tervet készít. Az eredeti elképzelés szerint az ajánlások integrálódnak az európai szemeszterbe: vagyis a konvergenciaprogramhoz és a gazdasági reformprogramhoz fűzött ajánlásokhoz illesztik, hogy ne legyenek párhuzamos felügyeleti eljárási eredmények.
