"Az Európai Bizottság ún. EU Pilot program keretében megkereséssel fordult a magyar hatóságokhoz az étkezési utalványok rendszerének egyes kérdéseivel kapcsolatban. A Bizottság azt vizsgálja, hogy az új rendszer megfelel-e a vonatkozó, különösen a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára irányuló EU-s jogszabályoknak, és a változások részletes indoklását kérte a magyar hatóságoktól" - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn arra reagálva, hogy a szolgáltatásnyújtás teljes szabadságának érvényesülését vizsgálja az Európai Bizottság az újonnan bevezetett magyar étkezési jeggyel, az Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatban.
 
A Széchenyi Pihenő Kártya esetében a kibocsátás feltételrendszerét kifogásolja a Bizottság az NGM tájékoztatása szerint. "A SZÉP Kártya bevezetésével a kormány liberalizálta a korábban a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) monopóliumát képező üdülési juttatási piacot. A Kártya kibocsátást jelenleg is három vállalatcsoport végzi, és az 55/2011-es kormányrendeletben foglalt feltételek teljesítése mellett a jövőben is bárki beléphet erre a piacra" - közölték, hozzátéve: ezért ez esetben értetlenül állnak a Bizottság megkeresése előtt.
 
"Az Erzsébet-utalványt a kormány elsődlegesen szociálpolitikai eszköznek tekinti. Az utalvány forgalmazásának hasznát ugyanis a kibocsátó MNÜA teljes egészében szociális üdültetésre és egyéb szociális programok megvalósítására fordítja. Ezt a juttatást tehát a korábban az üdülési csekk rendszerét működtető Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsátja ki. Az Erzsébet-utalvány működése hasonló az üdülési csekkéhez, amellyel kapcsolatban a Bizottság soha nem emelt panaszt" - teszik hozzá.

Magyar sajtóértesülések szerint egyébként az európai uniós végrehajtó testülethez egyes piaci szereplőktől érkezett panasz. A bizottság belső piaci és szolgáltatási kérdésekben illetékes szóvivője, Chantal Hughes az MTI-t úgy tájékoztatta, hogy az új utalványrendszert átfogó módon tekintik át. Mint jelezte, a magyar szabályozást és gyakorlatot abból a szempontból elemzik az üzletágban, hogy nem tartalmaz-e korlátozásokat a szolgáltatások nyújtásának vagy létesítésének jogára vonatkozóan. Ilyen jellegű korlátozást még a közérdekre hivatkozva sem lehet alkalmazni olyan mértékben, hogy diszkriminatív hatása legyen - emelte ki.

A bizottság egyebek között az adózás szempontjából eltérő bánásmódot veszi górcső alá, illetve azt, hogy a meghatározott működési feltételek a gyakorlatban nem bátortalanítják-e el a "nem helyi" szolgáltatókat attól, hogy bekapcsolódjanak vagy részt vegyenek az élelmiszerutalványok kibocsátásának üzletágában.