A Timothy Geithner pénzügyminiszter által ismertetett társasági adóreform-elképzelések ugyanakkor az adóbevételek növelésével számolnak, mert megszüntetnék számos - egyebek között az energetikai vállalatoknak nyújtott - adókedvezményt. Ez utóbbi tervezett intézkedés az eddig kivételezett nagyvállalatok részéről várhatóan erős ellenállást és intenzív lobbi-tevékenységet fog kiváltani.

Geithner először a jövő héten találkozik majd a kongresszus tagjaival, hogy egyeztessen a társasági adó reformjáról, amely egyebek mellett megvonná az adópolitikai ösztönzést a termelést és a kutatást külföldre telepítő vállalatoktól, a hazai ipart viszont kedvezményekben részesítené. A tervezet minimumadót vetne ki az amerikai társaságoknak az alacsony adóztatású országokban szerzett profitjára is.

A reform bezárná azt a kiskaput is, amelyet kihasználva a nagyobb befektetők a tőkenyereség után csak 15 százalék adót fizetnek, a legnagyobb jövedelmeket terhelő 35 százalékos adókulcs helyett.

Lapelemzések szerint az előterjesztett adóreformot a választási évben az elnök aligha tudja majd keresztülvinni, de annak részletei kiemelt figyelmet kapnak majd a kampányháború során. Szakértők szerint a legüdvösebb a társasági és a személyi jövedelemadó-rendszer együttes reformja lenne, de ez aligha történhet meg azelőtt, hogy kiderülne, ki lesz a Fehér Ház lakója a következő négy évben és hogy milyen lesz a szövetségi törvényhozás  összetétele.

Az amerikai lapok szerint az Egyesült Államoknál egyedül Japánban kell magasabb társasági adót fizetni.