A tervezet egyik fontos javaslata, hogy kötelezővé tenné a középületekévi három százalékának energetikai felújítását, amivel hatszorosára nőhetne a középület-felújítások volumene Magyarországon. A másik kulcselem az úgynevezett „szolgáltatói energiahatékonysági kötelezettség”, amely alapján az energiaszolgáltatók évente másfél százalékos fogyasztás-csökkenést lennének kötelesek elérni ügyfeleik körében, elsősorban az energiahatékonysági beruházások támogatásával. Ez jelentősen megnövelné az energiahatékonysági beruházások forrásait.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEhI) levélben fordult a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, arra biztatva a minisztériumot, hogy Brüsszelben aktívan támogassákaz irányelv-tervezetet. Bart István az intézet igazgatója az EI célja, hogy egyszerre csökkentse az üvegházgáz-kibocsátásokat, enyhítse Európa energiafüggőségét és fellendítse a gazdaságot. Szerinte ezt a lehetőséget Magyarország egyértelműen képes lehet kiaknázni - feltéve, hogy sikerül elfogadtatni az irányelvet a tagállamokkal.
A három százalékos éves középület-felújítási ráta évente kb. 3500 középület megújítását jelentené, ami komoly előrelépés lenne gazdasági, költségvetési és környezetvédelmi szempontból is. A MEhI álláspontja szerint ezek a beruházások több ezernyi nem-exportálható munkahelyet hoznának létre.
Az évi másfél százalékos energiaszolgáltatói hatékonysági kötelezettség még erősebb katalizátor lehetne; nagyobb mértékben ösztönözné az energiahatékonysági beruházásokat a lakosság körében is. S mivel a gáz- és áramszolgáltatók feladatává válna annak kikényszerítése, hogy a fogyasztóik kevesebbet fogyasszanak, megkeresik majd a megtakarítási lehetőségeket, sőt, támogatni is fogják ezeket a beruházásokat.
- Efféle kötelezettséget több országban is az energiaszolgáltatókra rótt az állam, Nagy-Britanniában, de Olaszországban, Franciaországban és Lengyelországban is ez történt. Meg az, hogy kis ráfordítással, állami források nélkül is képes volt elindulni az energiamegtakarítási folyamat - mondta Bart István.
