A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) 13,6 milliárd forint nyeresége képződött tavaly, szemben a 2010. évi 41,6 milliárd forintos veszteséggel - mondta a tavalyi gazdálkodásról Simor András, a jegybank elnöke hétfőn budapesti sajtótájékoztatóján. Kiemelte, hogy a jegybank működési költségei 1997 óta nem voltak ilyen alacsony szinten és az utóbbi évben is csökkentek a személyi jellegű kiadások az MNB-nél.

A jegybankelnök a működési költségek csökkenésének hangsúlyozásával egyúttal a felügyelőbizottság korábbi, visszatérő kritikáira is utalt, miszerint “számos szabálytalanság, visszaélések gyanúja és összeférhetetlenség merült fel” a jegybank működésével kapcsolatban. Az alapvetően Járai Zsigmond fb-elnök nevéhez fűződő vádaskodásokat Simor korábban többször cáfolta. Ennek ellenére ezek a vádak 2012 elejéig ismétlődtek. De mióta Járai Zsigmond lemondott a Költségvetési Tanács elnöki posztjáról, az MNB-elnökkel szembeni kritikái is csillapodtak.

Nőttek a devizatartalékok

Simor András a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a jegybank eredménye nem használható fel a nemzeti bank működési sikerességének mérőszámaként, pedig sokan vannak, akik szeretik annak látni. Az MNB elnöke kiemelte, mivel a jegybank 2011-ben nem volt veszteséges, így a költségvetésnek nem kell pótolnia a hiányt, ugyanakkor a több mint 13 milliárd forintos eredményből sem fizet osztalékot a jegybank; a következő években keletkező esetleges veszteségek ellensúlyozására tartalékolják ezt az összeget.

A jegybankelnök kiemelte, hogy 2011-ben több mint négymilliárd euróval nőttek az MNB devizatartalékai, döntően devizakötvény-kibocsátások, hitelfelvételek és nettó EU-transzferek következtében. Mint ismeretes, 2011 végén és ez év elején olyan hírek kaptak szárnyra, melyek szerint a kormány felhasználná az MNB devizatartalékának egy részét az államadósság csökkentése érdekében, de ehhez mind a jogszabályi háttér, mind pedig az együttműködési készség hiányzott.

Simor András

MTI / Kovács Tamás

Simor András elmondta, hogy a jegybank a végtörlesztés kapcsán felajánlotta segítségét a kereskedelmi bankoknak, s ennek során a partnerkör eurót vásárolhatott forint ellenében piaci árfolyamon 2012. február 29-ig. Az itt keletkezett árfolyamnyereség pozitív irányban módosította a jegybanki eredményt. Az MNB elnöke hangsúlyozta, hogy 2012 elejétől dollár, font és japán jen alapú papírokba is fektet a jegybank. Újságírói kérdésre válaszolva Simor András hozzátette, minderre azért volt szükség, mivel csökkent az euróban denominált eszközök száma. Mindazonáltal továbbra is az euróalapú papírok képezik a jegybanki befektetések gerincét, a jegybankelnök azonban pontos számot nem szeretett volna mondani. A devizatartalék diverzifikációjának eredményéről ugyanakkor csak jövőre tud majd adatokat mondani a jegybank.

Rossz eszköz a magyaros tranzakciós illeték

A tranzakciós adóról kérdésre válaszolva a jegybankelnök elmondta, hogy egyelőre csak “szőrmentén léteznek belső tanulmányok”, sokat változott a benyújtott javaslat a korábbiakhoz képest, így végleges véleményt még nem tud mondani róla. Az ugyanakkor biztos, hogy a tervezett adó növelni fogja az itthoni készpénzforgalmat, mely nemzetközi összehasonlításban már eddig is magas volt. Simor András hozzátette, hogy nem tartja megfelelőnek ezt az adófajtát, mivel egy 21. századi országban inkább a készpénzforgalom csökkentésének irányában kellene lépéseket tenni.

A tranzakciós adóval kapcsolatban Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke is megszólalt. A jegybank alelnöke kifejtette, hogy az adó negatív hatással lehet az ország tőkevonzó képességére, erodálhatja a növekedési potenciált, és mivel az egyes tranzakciókra nem terveznek felső korlátot megszabni, így azon cégek, melyek jelentős fizetési kötelezettséggel rendelkeznek vagy aktívak a pénzpiacokon, erős költségnövekedést tapasztalhatnak majd.

Az MNB közbeszerzéseit a TI is megdicsérte

Simor András elmondta, hogy a 2010-ben bevezetett új közbeszerzési stratégia 2011-re “ért be”, a jegybank beszerzési gyakorlatát a legjobb versenypiaci gyakorlathoz igyekeztek vele közelíteni. Különösen az elektronikus árlejtéses, úgynevezett e-aukciós eszköz alkalmazása bizonyult kifejezetten sikeresnek, a jegybanki beszerzések közel fele már ilyen módon történt 2011-ben, és ennek során 24 százalékos megtakarítást tudtak elérni. A jegybankelnök kiemelte, hogy a Transparency International jelentése az MNB közbeszerzési eljárását jogszerűnek, tisztességesnek és átláthatónak találta.