A pénteken benyújtott 2013-as költségvetés és a Széll Kálmán-terv 2.0 is kitér a közösségi közlekedési kedvezményrendszer felülvizsgálatára. A büdzsében egy közvetett utalás van: megváltozik a kedvezményesen utazók utáni állami költségtérítés („fogyasztói árkiegészítés”) elnevezése szociálpolitikai menetdíj-támogatásra. De hogy ennek mi lesz a tartalma, és hogyan írja felül az eddigi kedvezményrendszert, azt még nem lehet tudni.

Fizessenek a sógorok!

Ahogy a vonatkozó cikkünk kommentelőinek hozzászólásaiból is kiderül, az olvasók többsége igazságtalannak tartaná a kedvezmények megvonását, ragaszkodnak szerzett jogaikhoz. Az viszont elég elterjedt nézet a hozzászólók között, hogy ha már valakitől elvesznek, akkor az ne a magyarországi 65 év fölötti népesség legyen, hanem a külföldieket kellene megfosztani az ingyenes utazási kedvezménytől, rájuk ugyanis ugyanúgy vonatkozik a rendelet. Az érv magától értetődőnek tűnik: „az osztrák, német, angol 65 éven felüliek nyugodtan meg tudnák venni a jóval magasabb nyugdíjukból a magyar jegyeket, míg a magyar 65 éven felüliek semmiféle kedvezményt nem kapnak a többi országban!” – írja például BrianGriffin.

Piszker Éva olvasónk is szóvá teszi, hogy „ha nincs viszonosság, akkor mi miért adunk ilyen kedvezményt". Török Zsolt pedig azt írja, hogy „fűnek-fának osztogatják a kedvezményeket, de ha mi megyünk külföldre, akkor fizethetünk keményen”.

Diszkrimináció: oh, nein!

Az egyenlő bánásmód alapelvét kimondó uniós jogszabály értelmében a tagállamok kötelezettsége, hogy minden más tagállam állampolgárának országon belül ugyanazon kedvezményeket, ugyanolyan feltételekkel nyújtsák, mint sajátjaiknak – mondta a hvg.hu-nak Kende Tamás, az ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa. A diszkrimináció a személyek szabad mozgásának értelmében sem direkt, sem pedig hallgatólagos módon nem jogszerű az EU-ban: vagyis például ugyanazok az árak, kedvezmények illetnek meg egy helybéli és egy más országból érkező uniós lakost.

Ez a szabályozás ma már elég triviális dolog. Egyáltalán nem jellemző, hogy a tagállamok diszkriminálnának - tette hozzá Kende, aki szerint a hetvenes években volt utoljára precedens ilyenre. Például a Thielly-ügyben, amikor egy belga jogászt a francia egyetem által egyenértékűnek elismert belga jogi diploma és egy francia ügyvédi szakvizsga birtokában sem vett fel a Párizsi Ügyvédi Kamara a soraiba, ami ellentétes volt a közösségi joggal.

Külföldi vonatok - külföldiek kedvezménye nélkül?

HVG Archív

„Mivel a költségvetés tervezetében felmerülő esetleges változásokra az európai közösségi jog szabályozása vonatkozik, a kedvezményeket növelni vagy csökkenteni csak az egyenlő elbánás fenntartása mellett lehetséges egy adott tagállamban” – mondta Lattmann Tamás nemzetközi jogász, az ELTE jogi kara és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatója. A nemzetközi jogász a hvg.hu-nak azt mondta, hogy egyenlőtlenségek ellensúlyozására bizonyos esetekben és területeken lehet pozitívan diszkriminálni. De a negatív diszkrimináció minden formája tilos.

A nyugdíjasok külföldön is olcsóbban utazhatnak

A kedvezmények diszkriminációmentes alkalmazásának ugyanakkor a magyarok számára is lehetnek külföldön előnyei. Nem igaz, hogy a közösségi közlekedésben ne lennének egyáltalán kedvezmények (még ha nem is olyan elterjedtek és bőkezűek, mint itthon), vagy hogy más területen ne tudnának a honfitársaink kedvezményekkel élni.

Az unió tagállamaiban jellemzően 60-65 év fölött van lehetőség a nyugdíjasoknak járó kedvezmények igénybe vételére: számos tagállamban azonban ehhez külön kártyát kell kiváltani, ami maga is díjköteles. Viszont megvásárlása után a legtöbb esetben 15-50 százalék közötti kedvezmény jár. Franciaországban a nyugdíjasok csak úgy utazhatnak ingyen, ha kiváltják az ehhez szükséges 50 eurós kártyát. Németországban a kétféle Bahncard 25, illetve 50 százalékos kedvezményt ad az utazásokhoz, 39, illetve 122 euróért. Az államtól a Deutsche Bahn (DB) semmiféle szociálpolitikai költségtérítést nem kap a kedvezményes tarifák után, azokat maga gazdálkodja ki.

De nemcsak a közlekedésben, hanem például a belépőjegyek esetében is jelentősek a kedvezmények. A diszkrimináció tilalma számos világhírű nevezetesség megtekintésekor jól jön, amikor uniós állampolgárként járunk az EU nagyvárosaiban. A világ egyik legnagyobb szépművészeti múzeuma, a madridi Prado az uniós tagállamok 25 év alatti tanulóinak és nyugdíjasainak ingyenes, míg a Versailles-i kastély állandó kiállításainak a megtekintéséért a 26 éven aluliaknak nem kell fizetni. A Vatikáni Múzeum és a Sixtusi-kápolna szintén kedvezményes jegyekkel látogatható az unió 18 év alatti és 65 év feletti állampolgárainak.

A nyugdíj kevesebb, de fejlettségünkhöz képest nem rosszabb

Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy más a nyugdíjak nagysága és vásárlóértéke Európa boldogabb felén, mint a keleti tagországokban. Hogy mennyire más, nem könnyű megmondani, miután a nyugdíjak nemzetközi összehasonlítása nem egyszerű feladat. Az egyes nyugellátástípusokat egyfelől vásárlóerő-paritáson szokták összevetni. (A vásárlóerő-paritás - "purchasing power parity”, rövidítve PPP - azt mutatja meg, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve.) Az ellátások legnagyobb részét kitevő öregségi nyugdíjak egy lakosra számított vásárlóerő-értéke Olaszországban, Ausztriában és Franciaországban háromszorosa volt a magyarénak. Ha az EU 27 átlagát nézzük, akkor annak is csak a fele volt a magyar – derül ki egy tavalyi KSH-jelentésből. A magyarországi rokkantsági nyugdíjak egy lakosra vetített vásárlóerő-értéke viszont szinte megegyezett az uniós értékkel. (Mivel nem ismert összehasonlítható módon az ellátási létszám, ezért a lakosságszámból indulnak ki a vásárlóerő-érték kiszámításánál, ami jelentősen torzíthat. Plusz a hivatkozott összehasonlító adatok is 2008-asok. Azóta a rokkantsági ellátás Magyarországon például átalakult.)

Versailles: Magyar nyugdíjasoknak is ingyenes a belépés

Flickr (Creative Commons) - Renata Barros

Ha viszont azt nézzük, hogy GDP-arányosan mennyit költ az ország időskori nyugellátásra, vagy hogy egy hamarosan nyugdíjba vonuló foglalkoztatott átlagos fizetése milyen arányban áll egy nyugdíjas átlagos nyugdíjával (ez az ún. aggregált helyettesítési ráta), akkor azt látjuk, hogy a helyzet nem olyan rossz. Magyarország a amipenzunk.hu költségvetési kiadásokat elemző oldal szerint 6,24 százalékot költ 2012-ben GDP-arányosan időskori ellátásra, ami a térségben kifejezetten jónak számít, és még olyan országokat is megelőzünk, mint Luxemburg vagy Spanyolország. A helyettesítési rátát tekintve Magyaroszág harmadik helyezett volt 2009-ben az EU 27 országa között. Vagyis az aktív időszak végén elért keresethez képest az átlagnyugdíj Magyarországon kevésbé tért el 2009-ben, mint az EU 24 országában. Tehát fejlettségünket figyelembve véve Magyarország nem költ keveset nyugdíjra, viszont valószínűleg kirívóan sokat utazási kedvezmények támogatására.

A Diákhitel 2-ből még többet nyerhetnek a külföldiek

Noha többen a külföldieknek is járó kulturális és utazási kedvezményeket kifogásolták, akad egy konstrukció, ami még inkább érintheti a hazai közpénzeket. Bár a kormány feltehetőleg azt képzeli, hogy a Diákhitel 2-ként meghirdetett kamattámogatásos rendszert csak magyar állampolgárok vehetik igénybe, európai bírósági ítéletek mutatják, hogy az EU-n belül a helyi diákhitel-konstrukciókat a tartósan ott tanuló, uniós országból érkezett külföldi hallgatók (tehát akik nem csupán vendéghallgatók) is igényelhetik. Így működik a Tuition Fee Loan, amit szintén a tanulmányok befejezése után kell elkezdeni törleszteni, rendkívül kedvező kamattal. Márpedig a Diákhitel 2 van akkora összeg, hogy a felvétele a külföldi hallgatókat is elgondolkoztassa. Itt feltehetőleg magával a konstrukcióval van baj: Nagy-Britanniában például nincs kamattámogatás, a brit diákoknak se. Míg a Diákhitel 2 jelenlegi formájában, mint ahogy már megírtuk, költségvetési szempontból időzített bomba is lehet.