Scheiring Gábor: 2300 milliárd az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának az ára

A fiatalok negyven százaléka el akarja hagyni Magyarországot, a kkv-k terhei 30-40 százalékkal nőttek az adóalap megemelésével, a nemfizető adósok száma is tartósan magas. A devizahitelesek megsegítésére irányuló program pedig nem azokon segített, akik a leginkább rászorulnak - többek között ezeket kérte számon Scheiring Gábor a hozzászólásában. Az LMP-s képviselő felsorolta azokat a költségvetési pénzeket és projekteket, melyek Fidesz-közeli cégekhez kerültek, illetve amiket ilyen cégek nyertek el. Az Orbán-kormány első két évének az ára Scheiring szerint 2300 milliárd forintra rúg.

Volner János: "még Széles Gábor is elfordult önöktől"

Volner János (Jobbik) a kormány szemére hányta, hogy még saját pártjaikon belül, saját befolyásos támogatóikkal sem egyeztettek a költségvetési ügyben. Volner szerint az embereket jobban érdekli, hogy fenntartható módon élnek-e. Az államháztartás konszolidációja csak egy dolog. Miközben a középosztálynak egy része leszakadóban van, és egyre többen élnek a létminimum körül. Volner kritizálja a devizahitel-mentést is: a "megmentett adósok" harminc-negyven százalékkal most többet fizet törlesztőrészletként, mint 2010 előtt. Az Európai Unió országai közül a beruházási rátát tekintve a három legnagyobb növekedést térségi országok mutatták be: Magyarország ennek a listának a végén szerepel.

Burány: nem 2010-ben kezdődött a konszolidáció

Burány Sándor, a bizottság szocialista tagja hozzátette, hogy 2010-ben az Orbán-kormány akarta elérni, hogy az EU engedjen 7 százalékos államháztaratási hiányt. A kohéziós forrásokkal kapcsalatos múlt heti döntés annak ereménye, hogy a kormány politikájában változás állt be. Burány több adatot is felsorolt, hogy mi volt az ára a pénzügyi konszolidációnak: például a versenyszférában 27 ezer emberrel dolgoznak kevesebben, és 1,6 százalékos recesszót mutat az első negyedéves adat.

MSZP: nem most kezdődött az államháztartás rendbetétele

Az MSZP-s Burány Sándor szerint az államháztartás rendbetétele 2006-ban kezdődött, nem pedig 2010-ben. Mint mondta, a 2009/2010-es válságkezelést az összes uniós ország megköszönte.

Új munkahelyeket kell teremteni

Matolcsy szerint most az a kormány célja, hogy a hiány csökkentéséhez hasonló fordulat legyen a beruházások és foglalkoztatás bővítése, a növekedés beindítása területén.

Ezt megragadva Rogán Antal előadta a Fidesz négypontos javaslatcsomagját, mint mondta, a célok között prioritáskat kell tenni: a legfontosabb a munkahelyek megvédése és új munkahelyek teremtése.

A növekedés a jövő

Matolcsy szerint az új irány a pénzügyek konszolidálása után a növekedés beindítása. Mint mondta, "egyetlen ország voltunk, amely semmit nem tartott be az uniós ajánlásokból, a régi kormányok magatartása miatt állítottak ki rólunk rossz bizonyítványt". Ezek a hangok most a pénzügyi teljesítményünkkel kapcsolatban megszűntek - tette hozzá.

Matolcsy: ez óriási siker

A nemzetgazdasági miniszter a múlt heti Ecofin-döntés értelmezésével kezdte a beszámolóját. Szerinte 2010 közepétől az európai szervezeteknek nem mindig tetsző lépésekkel, de helyreállította a magyar kormány az államháztartás egyensúlyát, ami óriás siker. Mint mondta, 2010-ben 7 százalékos hiányból kiindulva, 4,2 százalékos kiigazítást tettek.

Azt elismerte, hogy a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer átterelése nem vívta ki az unió elismerését, de ma már szerinte lényegében elismerik, és még az egyszeri lépéseket is leszámítva 3 százalék alá vittük a hiányt.

Csúszással kezdődött az ülés

Mintegy félórás csúszással kezdődött Matolcsy György meghallgatása a gazdasági bizottság előtt. A nemzetgazdasági miniszter ugyanis a Fidesz-frakciónak magyarázta el, hogy miből fog állni a jövő évi költségvetés.