szerző:
hvg.hu

Keményen nekiment az Európai Központi Bank a tranzakciós adónak kedden kiadott véleményében. Az intézmény szerint a jövő évtől hatályba lépő törvény sérti a jegybank függetlenségét és nem egyeztethető össze a monetáris finanszírozás tilalmával sem.

Kemény kritikát adott ki az Európai Központi Bank (EKB) kedden a július elején, 2013-tól hatályba lépő tranzakciós adóról. Az EKB figyelmeztet: a magyar hatóságoknak tiszteletben kellene tartaniuk a központi banki függetlenségét, ugyanis a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló új törvény csorbítja az MNB működési és intézményi függetlenségét.

A tranzakciós adó nem egyeztethető össze a monetáris finanszírozás tilalmával sem – állapítja meg az EKB. A monetáris finanszírozás az, amikor az állam központi banki pénzből finanszírozza magát, illetve bármelyik állami intézményt. Ezt azonban szigorúan tiltja a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény, valamint az Európai Unió működéséről szóló törvény. Mint a hvg.hu korábban beszámolt, az uniós jog megsértése miatt Brüsszel akár újabb kötelezettségszegési eljárást is indíthat Magyarország ellen. Kérdés, hogy az új problémák hogyan fogják érinteni az IMF–EU-hitelkeretről szóló tárgyalásokat, ugyanis éppen múlt héten sikerült hivatalosan is lezárni a jegybank függetlenségével kapcsolatos kötelezettségszegési eljárást, amely a tárgyalások megkezdésének legnagyobb akadálya volt.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter minden eddigi megszólalásában elismerően nyilatkozott az új közteherről. Mint egy interjúban fogalmazott a tranzakciós adó "taktikai atomfegyver a XXI. században, amely lehetővé teszi, hogy a foglalkoztatás terén felvegyük a versenyt az ázsiai országokkal. Ahhoz ugyanis, hogy a foglalkoztatást növelni tudjuk, az élőmunka terheit kell mérsékelni".

Bomlasztja a monetáris politikát

Az EKB hangsúlyozza, az MNB elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, és ehhez rendelkeznie kell a szükséges forrásokkal és eszközökkel. Azonban a tranzakciós illeték bomlasztja a jegybank eszköztárát, ugyanis befolyásolhatja az egynapos betétek és az MNB-kötvények vonzerejét. Mint korábban beszámoltunk, azzal, hogy a pénzügyi tranzakciós illetéket kivetették a Magyar Nemzeti Bank egynapos betéteihez és a kéthetes MNB-kötvényekhez kapcsolódó műveletekre, és az adót az MNB-nek kell megfizetnie, a jegybanknak két választási lehetősége maradt: áthárítja a terhet a betéteket elhelyező és a kéthetes kötvényeket vásárló kereskedelmi bankokra, vagy nem hárítja át. A jegybank az utóbbit választotta: a pénzt be fogja fizetni a költségvetésbe, és végeredményben megsérti a monetáris finanszírozás tilalmát. Mivel így az MNB komoly veszteséget szenvedne el, a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény az EKB szerint ütközhet a jegybank pénzügyi függetlenségével is. Mivel az MNB-nek a pénzügyi tranzakciós illetéket saját forrásaiból kellene fizetnie, emiatt ténylegesen csökkennének az MNB rendelkezésére álló forrásai, amelyek a feladatai ellátáshoz kellenek.

Új front nyílhat az EU és a kormány között
©

Az EKB is megállapítja véleményében, hogy az MNB nem választhatja az első lehetőséget, vagyis nem háríthatja át minden további nélkül a pénzügyi tranzakciós illeték terhét ügyfeleire. Ezzel bomlasztaná ugyanis a monetáris politikai eszköztárát. Ugyanis, mint arról korábban beszámoltunk, a teher áthárítása felérne egy 2,5 százalékos kamatcsökkentéssel, amely végül hasonló mértékű kamatemelésre kényszerítené a monetáris tanácsot. Ezzel gyakorlatilag olyan kettős kamatszint alakulna ki, amely ellehetetlenítené, hogy a jegybank ellássa alapvető feladatát, a pénzügyi rendszer stabilizálását is.

Elmenekülhet a pénz

Az EKB felhívja a kormány figyelmét arra is, hogy a tranzakciós illetékkel növekszik a pénzügyi szektor adóterhe, amely rosszul hat a pénzintézetek tőkefelhalmozására és a hitelezésre. Emellett azzal, hogy az illetéket úgy vezetné be, hogy nem harmonizálta a többi tagállammal, torzulásokat kelthet a pénzügyi piacokon és a reálgazdaságban is. Az EKB szerint az illeték növelheti a tőke költségét, és emelheti az ügyleti költségeket, amely szűkítheti a pénzpiaci likviditást és a finanszírozáshoz való hozzájutást. Továbbá ösztönzi az adócsalást és/vagy az adókikerülést.

Ezek a tényezők az EKB szerint átterelhetik a gazdasági és pénzügyi tevékenységet más tagállamokba. A kormány egyébként elvileg éppen ezt akarta elkerülni azzal, hogy 6 ezer forintos adófizetési plafont illesztett a tranzakciós illetékbe. Felső határ nélkül félő volt, hogy a vállalatok jelentős része a környező országokba menekíti a pénzforgalmát, ami felért volna egy pénzügyi összeomlással. Az EKB véleménye alapján úgy tűnik, nem sikerült teljesen megszüntetni ezt a kockázatot.

Ismét megszegtük a konzultációs kötelezettséget

Mint 2010 óta gyakorlatilag minden ügyben, az EKB sérelmezi azt is, hogy a kormány megszegte a konzultációs kötelezettségét, és nem biztosított elegendő időt arra, hogy az EKB véleményt alkosson a tranzakciós adóról. Az EKB 2012. július 3-án kapta meg a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló első felkérést a magyar kormánytól, majd július 5-én megkapta a törvény módosított változatát is, mely további változtatásokat iktatott be az MNB-re vonatkozó rendelkezésekbe. Az Országgyűlés alig két munkanappal később, 2012. július 9-én elfogadta a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényt.

A kormánynak az uniós jogszabályok szerint a „megfelelő időpontban” kellett volna konzultálnia az EKB-val a készülő törvényről. Ez azt jelenti, hogy konzultációnak a jogalkotási folyamat egy olyan pontján kell történnie, amely elegendő időt biztosít az EKB számára arra, hogy megvizsgálja a jogszabálytervezetet, elfogadja véleményét, és még arra is kell maradnia időnek, hogy az EKB véleményét figyelembe vegye a parlament. A megfelelő eljárás az lett volna, ha a kormány elhalasztotta volna a törvényjavaslat zárószavazását olyan időpontra, mely lehetővé tette volna az EKB véleményének megfontolását.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Egyelőre egy nagy átverés a világ legdrágább új autója, az 5 milliárd forintos Bugatti

Egyelőre egy nagy átverés a világ legdrágább új autója, az 5 milliárd forintos Bugatti

Kreatív cím a rendőröktől: „Büntető pontokért versenyzett” két autós

Kreatív cím a rendőröktől: „Büntető pontokért versenyzett” két autós

Hasít a Wizz Air-vezér borászata

Hasít a Wizz Air-vezér borászata

Budapest nagy részén legyőzhető a Fidesz

Budapest nagy részén legyőzhető a Fidesz

Kíváncsi, hogyan lehetne boldog? Béreljen egy finnt!

Kíváncsi, hogyan lehetne boldog? Béreljen egy finnt!

Vannak, akik már letölthetik a Google alkalmazását, amely a vakok szeme lehet

Vannak, akik már letölthetik a Google alkalmazását, amely a vakok szeme lehet